EKB: negatív kamat is van az élénkítési tervek között

Az intézkedés hatásosságát ugyanakkor többen vitatják, hiszen gyakorlatilag arra kényszerítenék a bankokat, hogy kezdjenek valamit a pénzzel még akkor is, ha kockázatokat látnak a különböző piacokon. Mások úgy látják, hogy a negatív kamatot egyszerűen a vállaltokra és a háztartásokra hárítanák a bankok.

Az EKB lazítási programjának másik eleme, hogy a pénzintézetek alacsony kamatozású hitelt kapnának a jegybanktól. Ennek a hitelezés élénkítése a célja. A jegybank már két évvel ezelőtt is alkalmazta ezt az eszközt, összesen 1000 milliárd eurónyi pénzt adott a bankoknak 1 százalékos kamattal három éves időtávra. A lépés ugyanakkor nem lendítette fel a gazdaságot és a hitelezést, viszont a bankok bevásároltak euróövezeti állampapírokból, ami hozzájárult ahhoz, hogy a gyenge országok állampapír-piacai stabilizálódtak. Végső soron maga az EKB nem vett állampapírokat az elsődleges piacon, ahogy a Federal Reserve, a pénzintézetek elvégezték helyette ezt a feladatot.

Az euróövezet nagy gondja, hogy a kkv-knak alig hiteleznek a bankok. Az EKB csomagja szerint elkezdhetnék a követeléssel fedezett értékpapírok vásárlását. A kkv-knak nyújtott banki hiteleket értékpapírosítanák, a jegybank pedig ezekből a hitelminősítők által jó minőségűnek ítélteket megvásárolná. A Reuters öt forrásából kettő szerint a rekordalacsony, 0,25 százalékos kamatszint további csökkentése is lehetséges, de ennek kisebb a valószínűsége. Elemzők szerint a kamatszint csökkentése nem is oldaná meg önmagában a problémákat.

Az euró árfolyama nem reagált érdemben az értesülésre, pedig a 2 százalékos inflációs cél középtávú elérése a deviza leértékelődése nélkül lehetetlennek tűnik. Fontos, hogy az EKB mekkora összegű monetáris élénkítést vezet be. A pesszimizmus jogos lehet, hiszen a válság során a többi jegybankhoz képest az EKB nem tett túl sokat a növekedés helyreállítása érdekében.