Devizahitelek: Sok adóson nem segít a mentőcsomag

Bár a kormány által ma beadott, első számítások szerint 4-500 milliárd forintos vonzatú devizahiteles mentőcsomag a legtöbb, idegen fizetőeszközben elszámolt szerződésre kiterjed, bizonyos kitételek pedig a forinthitelekre is, a fizetésképtelen ügyfelek helyzetén ez feltehetően nem sokat javít.

A tartósan fizetési gondokkal küzdő lakossági devizahiteles ügyfelek aránya pedig nem kicsi: a jegybank első negyedévi állapotokat tükröző adatai szerint a lakossági devizakölcsönök 22,39 százaléka, mintegy 830 milliárd forintnyi hitel volt már 90 napon túli késedelemben, a 90 napon belüli csúszásban lévő tételek aránya pedig 18 százalékot tett ki. Mindez azt jelenti, hogy a lakossági hiteleknek alig hatvan százalékát törlesztik már időben Magyarországon: tehát nagyjából 2200 milliárd forintnyi olyan hitel van, amelynél a kormányzati beavatkozás biztosan komoly segítséget jelent.
Figyelemre méltó a jegybank kényszerértékesítési statisztikája is: eszerint a második negyedévben – a korábban bevezetett kvótarendszer ellenére – már több mint 38 ezer ingatlan állt kényszerértékesítés alatt, amelyeknek 27 százaléka Budapesten és Pest megyében található.

A fizetéssel csúszásban lévő adósok nem teljesítési indokai persze merőben eltérőek lehetnek: bár kétségtelenül igen nagy lehet az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált adósok aránya, az elmúlt egy-két évben megnőhetett azoknak a családoknak a száma is, amelyek valamiféle jogi, vagy állami segítségen alapuló megoldásban bíztak. Vagyis a jelentős késedelembe esett háztartások között akár jelentős is lehet azok aránya, amelyek a várható könnyítések hatására törleszteni tudnak. Persze az adósok jövőbeni pozíciója szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a majdan hatályba lépő jogszabály miképpen rendeli el a visszajáró összegek rendelkezésre bocsátását. Ha átutalással, akkor az akár lendíthet is sok, még élő szerződéssel rendelkező család helyzetén, ám ha „csak” a tőketartozásból írják le az összeget, azzal már a súlyos késedelmben lévő ügyfelek nem mennek sokra.

A kormány álláspontja szerint a „becsapott ügyfelek” részére az összes törvénytelenül elvett pénzt vissza kell fizetniük a bankoknak, a rendezés kiterjed valamennyi devizaalapú hitel- és kölcsönszerződésre, valamint a pénzügyi lízingszerződésekre is. Azóta a törvényjavaslatból kiderült: a forinthitelekre is vonatkoznak az egyoldalú szerződésmódosításokról szóló kitételek. A devizahiteleseket ért tényleges károk elszámolása a második lépcsőben történik, arra szeptemberben tesz majd javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztérium, egyeztetve a Magyar Bankszövetséggel, és bizonyos kérdésekben a Magyar Nemzeti Bankkal.

А törvényjavaslat szerint a fogyasztói kölcsönszerződésben – az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel kivételével – semmis az а kikötés, amely szerint а pénzügyi intézmény árfolyamrést alkalmaz.

Az ilyen semmis kikötés helyébe mind а folyósítás, mind pedig а törlesztés tekintetében а Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alkalmazására irányuló rendelkezés lép.

Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződésnél vélelmezni kell, hogy tisztességtelen az annak részét képező egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés – az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével. Vagyis ahhoz, hogy egy szerződés tisztességes legyen, több fő alapelvnek kell megfelenie:

- egyértelmű és érthető megfogalmazás
- az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei meghatározottak
- а pénzintézetnek nincs módja а feltétel bekövetkeztét előidézni
- az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen hatnak а kamatra, költségre, illetve díjra
- а fogyasztó előre láthatta, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben háríthatnak át rá további terheket
- а szerződésmódosítás bekövetkezése esetére biztosítja а fogyasztó számára а felmondás jogát
- nem zárja ki, hogy а fogyasztó javára bekövetkező feltételváltozás hatását а fogyasztó javára érvényesítsék

Ezek a rendelkezések a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem.

А pénzügyi intézménynek a törvény hatályba lépését követő harminc napon belül meg kell vizsgálnia az általános szerződési feltételeket és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételeket, amelyekben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó kikötés. 30 napon belül nyilatkozni kell arról, hogy a szerződéses kikötést tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekinti-e.

Ha a felügyelet tisztességtelenséget állapít meg, de a bank szerint nem így van, akkor a bank polgári peres eljárást indíthat.

А perben alperes а magyar állam, а bíróság soron kívül jár el.

Túllőhet a kormány a célon

„A Magyar Bankszövetség továbbra is fontosnak tartja, hogy olyan jogszabály szülessen, ami figyelembe veszi az ország gazdasági teljesítményében kulcsszerepet játszó pénzügyi szektor teherbíró képességét, és amely méltányosan kezeli a forinthitelesek érdekeit, nem hozva őket kedvezőtlenebb helyzetbe a devizahiteleseknél” – közölte a szervezet. Szerintük különösen indokolatlan lenne, ha a kedvezményes végtörlesztéssel élő ügyfelekre is kiterjedne a jogszabály, hiszen ők már eleve olyan nagy kedvezményben részesültek, amely jelentősen meghaladja a kilátásba helyezett visszatérítés összegét. Végül a végtörlesztéssel élőkre valóban nem is vonatkozik a beadott törvényszöveg.