Nagyobb szigor a hiteleknél - Már idén életbe léphetnek az új feltételek

Még ebben az évben bevezetné a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a túlzott lakossági eladósodást meggátolni hivatott új szabályokat – derül ki a jegybank honlapján megjelent cikkből. A szabályozás szigorítását két alapvető eszközzel érné el az MNB. Az első a jövedelemarányos törlesztőrészlet (Payment to Income - PTI) bevezetése lenne. Ennek értelmében a hitelfelvevő rendszeres, legális jövedelmétől függően meghatároznának egy, a havi törlesztési terhekre vonatkozó felső maximum korlátot, amelynél jobban az ügyfelek nem adósodhatnának el. Fontos, hogy a szabályozói eszköz minden típusú hitelre vonatkozna, tehát a lakossági hitelezés teljes spektrumára lenne hatása. A szabályozás az ügyfél minden hiteléhez kapcsolódó törlesztési terhet figyelembe venne, rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelmet venné számításba. Ennek oka, hogy az igazolt jövedelmek jellemzően jóval stabilabbak, mint a szürke/fekete jövedelmek, így az igazolt jövedelem megkövetelése jellemzően erősebb biztosíték a hitel jövőbeni törlesztésére vonatkozóan.

Lényeges elem még, hogy az adóstársaknak mind a jövedelmei, mind az adósságszolgálatai összeadódnak a korlátok alkalmazásakor, azonban az eltartottak számát nem venné figyelembe a szabályozás. Ennek fő oka, hogy ezzel merev, adminisztratív módon korlátozná a nagycsaládos háztartások hitelhez jutását. A második elem a hitelfedezeti arányok (Loan to Value – LTV) rögzítése lenne. A pénzügyi lízingre vonatkozóan viszont – a konstrukció sajátosságai nyomán fennálló kisebb hitelkockázatok miatt – az MNB szakértői szerint kis mértékben enyhébb szabályozás lehet indokolt, például 5 százalékponttal magasabb LTV korlátokat lehetne meghatározni.

ényeges, hogy a deviza alapú hitelekkel szemben szigorúbb feltételeket határoznának meg a PTI és LTV korlátoknál. (Ez ugyanakkor nem túl nagy gyakorlati jelentőségű lépés lehet, hiszen jelenleg Magyarországon csak az a lakossági ügyfél vehet fel devizahitelt, akinek a jövedelmének nagyobb része idegen fizetőeszközben keletkezik.) A tervezett szabályozás célja – áll a cikkben –, hogy a hitelezés felfutása esetén korlátozza a túlzott hitelkiáramlást, ezáltal biztosítva az egészséges és fenntartható hitel- és gazdasági növekedést. Összességében megállapítható, hogy a túlzott hitelnövekedési dinamika hosszabb távon egyrészről veszélyeztetheti az ügyfelek létbiztonságát, másrészt a romló portfólióminőségen keresztül rontja a bankok tőkemegfelelését, így pedig a fenntartható gazdasági növekedés egyik jelentős korlátját jelentheti.

A szabályozás bevezetésére pedig az MNB szakértői szerint a jelenlegi időszak kifejezetten alkalmas: nem járna erőteljes hitelvisszafogással, ugyanakkor a hitelezés esetleges újbóli felfutásával párhuzamosan képes lenne megakadályozni egy újabb túlzott eladósodást.