Bátrabbá váltak a hitelfelvevők

Nem alakult rosszul az idei első félév a lakossági hitelezési piacon: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a pénzügyi szolgáltatók összesen több mint 192 milliárd forintnyi új hitelt helyeztek ki – a folyószámlahitelek nélkül – a háztartási szektornak az első hat hónapban, amely 31,1 százalékkal több az egy évvel korábbi mennyiségnél. Az egyes hiteltípusok adatait vizsgálva ugyanakkor jól látszik, hogy a kép egyáltalán nem egységes: a lakáshiteleknél és a személyi kölcsönöknél jól látható megugrás történt tavalyhoz képest, míg a többi hiteltípusnál kis mértékű bővülés mutatkozott.

A gépjárműhitelek jelentik viszont az egyetlen kivételt, hiszen ott még tavalyhoz képest is bő 6 százalékos csökkenést mutatott ki az MNB: ez ugyanakkor a jelenlegi piaci helyzetben egyáltalán nem tekinthető meglepőnek, mint ahogy a hat hónap alatt kihelyezett nagyjából 9 milliárd forint sem.

Az adatokból az is látszik, hogy nemcsak a növekedés üteme alapján, hanem a kihelyezett mennyiség szerint is a lakáshitelek és a személyi kölcsönök vannak nyerő pozícióban: előbbiekből majdem százmilliárdot sikerült kihelyezni a június végéig tartó időszakban, utóbbiakból pedig majdnem pontosan 55 milliárdot. A szabad felhasználású jelzáloghitelekből viszont alig 17,3 milliárd forintnyit igényeltek sikeresen a háztartások, és áruhitelekből is nem egészen 13 milliárd forintnyi fogyott.

Az élénkülésnek több oka is van: az egyik, hogy az elmúlt időszakban növekedni kezdett a fogyasztói bizalom Magyarországon, vagyis, ha nem is drámai mértékben, de növekszik azoknak az aránya, akik pénzügyi helyzetük javulására számítanak a következő időszakban. Jelentős élénkítő hatása lehet a az eddig felhalmozódott halasztott keresletnek is: a lakosság az elmúlt években számos, időszerűnek tűnő beruházást halasztott el, amit a gazdasági környezet javulásával igyekszik legalább részben pótolni. (Ez leginkább pont a lakáshiteleknél, és a személyi kölcsönöknél lehet igaz.) Emellett nyilvánvalóan élénkítő hatása lehet annak is, hogy a jegybanki kamatvgások nyomán csökkenni kezdtek egyes lakossági hiteltermékek kamatai.

Az állományi adatokon persze még nem lehet látni a nyomát a növekvő kihelyezéseknek. A jegybank statisztikái szerint a júniusig tartó egy év alatt – a folyószámlahiteleket nem figyelembe véve – minden lakossági hiteltípus állománya csökkent valamekkora mértékben. A legkisebb mértékű – 2,1 százalékos – visszaesés a lakáshiteleknél mutatkozott, de viszonylag kicsi, 3,2 százalékos a lemorzsolódás a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is. Több mint tíz százalékos állományvesztést mutatott ki ugyanakkor az MNB a személyi kölcsönöknél és az áruhiteleknél, a gépjárműhitelek mennyisége pedig – a szinte leállt új kihelyezések miatt – kevesebb mint négyötödére olvadt. A trend megforulására pedig vélhetően még éveket kell várni, részben a kinn lévő portfólió minőségi összetétele miatt.

Tart a zsugorodás

A bankszektor mérlegének zsugorodása tavaly is folytatódott: a szektorszintű mérlegfőösszeg három százalékkal, 25505,2 milliárd forintra csökkent 2013-ban, ezzel a 2007-es szintre esett vissza. Érdekes emellett, hogy a nyolc legnagyobb szereplő közül egyedül a K&H Bank tudta növelni az IFRS szerinti csoportszintű eszközállományát 2013-ban. A szektorszintű betétállomány 12398 milliárd forintot ért el tavaly, ami gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbival, a hitelek mennyisége pedig 6,3 százalékkal, 13711,5 milliárd forintra csökkent.