Rekord az értékpapíroknál

Több mint 15 százalékkal nőtt tavaly a háztartások értékpapír-állománya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint, a kisbefektetők számláin így az év végén 7087,4 milliárd forintnyi értékpapír volt. Az állomány növekedése szinte kizárólag a tőkebeáramlásnak volt köszönhető, a háztartások az árfolyamok változásából egész évben mindössze 67,8 milliárd forintot profitáltak.

Az állampapírok iránt az év végére ismét megélénkült a kereslet, a tavalyi évet így a háztartások 2332,8 milliárd forintos állománnyal zárták megdöntve a korábbi, 2014. júniusában felállított történelmi rekordot. 2014-ben összesen csaknem 320 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás került az állampapírpiacra, ennek 86 százaléka egy éven túli értékpapírba.

A korábban kedvencnek számító, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegyek iránti igény visszaesett, az éven belüli lejáratú állampapírok állománya a háztartásoknál a második félévben fokozatosan csökkent, az egész éves tőkebeáramlás pedig nem érte el az 50 milliárd forintot. A Prémium Euró Magyar Államkötvények (PEMÁK) forgalmazásának korlátozása is szerepet játszhatott abban, hogy a háztartások tavaly kivontak valamennyi tőkét a deviza állampapírokból, az állományuk ugyanakkor a hozamoknak köszönhetően mégis emelkedett.

A befektetési alapok voltak a legkedveltebb lakossági értékpapírok tavaly. A kisbefektetők állománya az év végére 21 százalékkal 3878,8 milliárd forintra hízott. A háztartások csaknem 620 milliárd forintnyi friss pénzért vásároltak befektetési jegyeket, sokat azonban nem kerestek az alapokon, hiszen az egész évben elért hozamuk alig 56 milliárd forint volt, vagyis nem érte el még az 1,5 százalékot sem.

Ez nem különösebben meglepő annak tükrében, hogy a lakosság leginkább az alacsony kockázatú alapokat kedveli, a befektetési jegyekben lévő megtakarításainak csaknem fele pénzpiaci vagy hazai kötvényalapokban áll. A kisbefektetők szeretik még a származtatott alapokat is, ebbe a kategóriába tartozik sok tőkevédett konstrukció, és az elmúlt időszak egyik legfelkapottabb befektetéseinek számító abszolút hozamú alapok nagy része is származtatott alap.

A részvényalapokban továbbra sem bíznak a kisbefektetők, de a közvetlen részvénybefektetéseket sem igazán szerették tavaly. A kisbefektetők körülbelül 23 milliárd forintnyi friss megtakarítást helyeztek ez a tőzsdén, és csaknem 25 milliárd forintot buktak 2014-ben a befektetéseiken. Az év egészében 300 milliárd forint körül stagnált a háztartások részvényállománya, ennek nagyjából 40 százaléka bankpapírokban, a maradék nem pénzügyi vállalatok részvényeiben volt.

Banki kötvényekben még mindig viszonylag komoly lakossági megtakarítás van, az év végén az állomány meghaladta a 460 milliárd forintot. A hitelintézetek hitelpapírjai azonban egyre kevésbé keresettek, tavaly 14 százalékkal csökkent a lakosságnál lévő állomány csaknem 90 milliárd forintnyi tőkekivonás után. A kötvényeken egyébként a kisbefektetőknek körülbelül 3 százalékos hozamuk keletkezett tavaly.

Többet fizetnek az állampapírok

Új, az ötéves futamidőre évi 4 százalékos kamatprémiumot fizető Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) értékesítését kezdi mától az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az ÁKK az alacsony infláció miatt döntött a kamatprémium megemelése mellett, hogy népszerűbbé tegye az állampapírt. A jövő héttől emelkedik több lakossági állampapír kamata is. A Kamatozó Kincstárjegy és a Kincstári Takarékjegy Plusz 3 százalékos, az egyéves Kincstári Takarékjegy és a Féléves Kincstárjegy 2,75, a kétéves Kincstári Takarékjegy pedig 3,25 százalékos kamatot fizet majd.