[caption id="" align="alignnone" width="1000"] A KPMG székháza. A jegybank felügyelné őket is[/caption]Az elmúlt hetekben kipattant brókerbotrány nyomán a könyvvizsgálói tevékenységet végző vállalkozások felügyeleténél is több hatáskört szeretne magához vonni a Magyar Nemzeti Bank (MNB), emellett új jogosítványokkal is felruházná magát a jelenleg érvényes szabályozáshoz képest. A jegybank honlapján elérhető javaslatcsomag szerint a jegybank a pénzügyi szolgáltatást végző cégeknél vonná magához az ellenőrzési, felügyeleti feladatokat, indoklása szerint azért, hogy erősítse a könyvvizsgálók szerepét, függetlenségét.
A jegybanki anyagban szereplő indoklás szerint az MNB-nek a jelenlegihez képest jóval erősebb jogosítványokat kell kapnia az intézmények könyvvizsgálóinak felügyelete kapcsán, ezért részletes javaslatokat készít a külső könyvvizsgálók feladatairól, felügyeletéről, függetlenségének erősítéséről. A javaslat célja a felügyelt pénzügyi szervezetek könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálók (cégek, és természetes személyek) tevékenységének prudenciális szempontból történő szabályozása, követelményrendszer felállításával, illetve szankciórendszer meghatározásával és az MNB ellenőrzési jogának megteremtésével. A javaslat szerint a könyvvizsgálók minősítésének megadására/visszavonására vonatkozó jogkört „az MNB-hez szükséges telepíteni”. Az MNB-nek emellett a saját megítélése szerint felhatalmazást kellene kapnia arra, hogy a felügyelt pénzügyi szervezetek könyvvizsgálóinak tevékenységére vonatkozó részletes, prudenciális követelményeket rendeletben határozzon meg. Ez a törvényjavaslat nem csak a befektetési szolgáltatók, hanem valamennyi egyéb pénzügyi szervezet működésének a biztonságosságát erősítené – érvel a jegybanki javaslat.
Ha az MNB valóban magához vonja a pénzügyi szolgáltatást nyújtó cégek könyvvizsgálóinak felügyeletét, akkor a könyvvizsgálók egy részét az MNB, másik részét pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyeli majd. A két kategória elkülönítése pedig elvben nem nehéz, mert a pénzügyi szolgáltatók könyvvizsgálatához külön engedély kell, vagyis szűkített az a kör, amely bankoknak, brókercégeknek és más pénzügyi vállalatoknak nyújthat ilyen szolgáltatást.
A lapunk által megkérdezett cégekkel eddig nem sikerült véleményeztetnünk a jegybanki javaslatot, hiszen egyelőre kérdéses, hogy egyáltalán mi valósul meg majd belőle. Az viszont biztos, hogy ha a könyvvizsgálók felügyelete az MNB által javasolt formában valósul majd meg, az sokkal szigorúbb kontrollt jelent majd az eddigiekhez képest.
Az elmúlt években az állam folyamatosan szűkítette a könyvvizsgáló alkalmazására kötelezett vállalkozások körét, enyhíteni próbálva ezzel az adminisztrációs terheiket.
A számviteli törvény alapján ma nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a megelőző két év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és az általa átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Az értékhatár 2012-ig 100 millió forint volt, 2013-ban 200, tavaly pedig 300 millió forintra változott.
Szigor az IT-nél is
Az informatikai rendszerre vonatkozó rendszeres auditálás kötelezettsége szintén szerepel a jegybank tervei között. A jegybank azt szeretné elérni, hogy valamennyi befektetési szolgáltató számára rendszeresen legyen kötelező egy olyan audit lefolytatása, amely keretében egy független külső auditor megvizsgálja a szolgáltató informatikai rendszerének megbízhatóságát, teljességét, a megfelelő kontroll pontok működését és az ügyfélpénzek nyilvántartására való alkalmasságát. FAz MNB előírná: az intézmény által kezelt adatoknak azonnal, egy helyen elérhetőeknek kelljen lenniük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.