Brókerbotrány: felfüggesztett alapok

Két alapkezelő is van, amelynek az ügyfelei nem tudhatják, mikor juthatnak hozzá a befektetési alapokban ragadt pénzükhöz, mivel az alapkezelők befektetési jegyeinek forgalmazását a brókerbotrányok kirobbanása óta szüneteltetik. Az Access Alapkezelő február 24-én, a Buda-Cash-ügy kipattanásának napján jelentette be, hogy mivel a brókercég volt a fő forgalmazójuk, legfeljebb 30 napra felfüggesztik az alapok értékesítését és visszaváltását. A 30 nap azóta letelt, az Access pedig hosszabbítást kért a Magyar Nemzeti Banktól (MNB), úgyhogy az értékpapír-alapok forgalmazása most már június 26-ig, az ingatlanalapé pedig akár jövő februárig is szünetelhet. Hasonló cipőben jár a Quaestor Alapkezelő. Az alapok forgalmazását március 10-én, aznap, amikor a forgalmazó Quaestor Értékpapírhoz felügyeleti biztost rendelt ki a jegybank, 30 napra felfüggesztették, azóta pedig ők is kértek hosszabbítást a felügyelettől legfeljebb egy évre.

Mindkét társaság folyamatosan keresi az új forgalmazót, amelynél lehetne ismét értékesíteni és eladni a befektetési jegyeket. A Quaestor Alapkezelőnél – a rossz csengésű név ellenére – azt tervezik, hogy folytatják tovább a működést, és egyelőre marad a nevük is, de ez nyitott kérdés – mondja Palumby László ügyvezető igazgató. A tárgyalások alapján úgy gondolják, gyorsan találnak is másik forgalmazót, és visszaállíthatják a folyamatos kereskedést. Ekkor változtatni kell az alaptájékoztatón, és ha az új forgalmazó igényli majd, változtathatnak a néven is.

Az, viszont, hogy ismét vállalja egy cég az alapkezelők befektetési jegyeinek értékesítését, még nem jelenti azt, hogy az alapokat tartó befektetők az új szerződés aláírása után azonnal hozzá is férnek a pénzükhöz. Az Access ügyfeleinek döntő része ugyanis egy, a Buda-Cashnél vezetett értékpapírszámlán tartja a befektetési alapjait, a Quaestor Alapkezelő kliensei pedig a Quaestor Értékpapírnál vezettek számlát. A két brókercég pedig felszámolás alatt áll, sőt a Buda-Cashnél még az ügyfélvagyon is bűnügyi zár alatt van beleértve valószínűleg a befektetési jegyeket is. Maguk az alapkezelők egyébként meg vannak győződve arról, hogy ezek az eszközök nem tűntek el, a befektetési jegyek – szemben a híres-hírhedt kötvényekkel – a Quaestornál is valódiak. „A befektetési alapokat a forgalmazó megkeletkeztette” – mondja Palumby. A befektetési jegyek tehát megvannak a Kelerben, a quaestoros alapok eszközeit pedig a Raiffeisen és az UniCredit letétkezelőiben tartják. Az Access alapjainak az eszközei szintén nem a Buda-Cashnél voltak, hanem az Ersténél és a K&H-nál.

A procedúra, mire ismét hozzáférhetővé válnak a befektetési alapok, hetekig vagy akár hónapokig húzódhat, eközben pedig a befektetők nem csak a likviditásuk, de az árfolyamuk miatt is aggódhatnak. A Quaestor alapjainál kevesebb a rizikó, sőt a Tallér, illetve Arany Tallér alapok a botrányok kipattanása óta is nagyon sokat hoztak a konyhára. Az Access nagyon magas kockázatot vállaló befektetési alapjainál viszont nem ilyen szép a helyzet, van olyan alapjuk, amelyiknek az árfolyama a felfüggesztés óta már 40 százalékot esett.