Bár tavaly 2008 után először nettó hitelfelvevővé váltak a vállalatok, az idén csúnyán megtört ez a tendencia. A jegybank adatai szerint az első négy hónapban a cégek ismét nettó törlesztők voltak, 230 milliárd forinttal haladta meg a visszafizetett hitelek volumene az újonnan felvettekét. A tavalyi év is rosszul indult, de nem ennyire, akkor az első négy hónapban csak 93 milliárd forint volt a nettó törlesztés. A hitelezés durva visszaesése miatt a vállalati hitelállomány idén április végére a kilenc éves mélypontnak megfelelő 6354 milliárd forintra süllyedt.
A vállalati hiteleket idén egyértelműen nem a kicsi, hanem a nagyobb cégek vették fel eddig. Erre lehet következtetni abból, hogy az egymillió eurósnál nagyobb hitelszerződések aránya a forinthiteleknél is 70-75 százalék körül alakul, az euróhiteleknél pedig 90 százalék körül van. Euróhitelt korábban is általában a nagyobb, exportra dolgozó cégek vettek fel, a forinthiteleken belül viszont a mostaninál sokkal jellemzőbbek voltak a kisebb hitelösszegek.
A kis- és középvállalati hitelezés visszaesését mutatja az is, hogy a Növekedési Hitelprogram (NHP) is veszített a népszerűségéből az idén. A második szakaszban tavaly év végéig 584 milliárd forintnyi szerződést kötöttek és 472,3 milliárd forint hitelt folyósítottak a programban részt vevő hitelintézetek, tavaly a második félévben havonta már átlagosan 60 milliárd forint körül volt a szerződések összege, a folyósítás pedig megközelítette az 50 milliárdot. Az idén viszont havonta mindössze 39 milliárd forintnyi kedvezményes hitelről kötnek szerződést, a folyósítás pedig a felére esett vissza, nem érte el havonta a 25 milliárd forintot. Igaz, az utolsó hónap már valamivel jobban sikerült, májusban 33,5 milliárd forintnyi új NHP-s hitelt helyeztek ki a bankok és a takarékszövetkezetek. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy elindult az NHP+, amelynek keretén belül a magasabb kockázatú kkv-kat is hajlandóak finanszírozni a hitelintézetek.
Nem meglepő, hogy azokban a nemzetgazdasági ágazatokban is visszaesett a hitelállomány, amelyekben hagyományosan sok NHP-t helyeztek ki az elmúlt időszakban. A mezőgazdasági cégek vitték el a kedvezményes kölcsönök negyedét, ennek is köszönhető, hogy a szektor hitelállománya történelmi csúcson volt tavaly, az idei első negyedévben viszont 8 százalékkal visszaesett. Igaz, ennek szezonális okai is lehetnek. A második legnagyobb mértékben a kereskedelem részesült az NHP-ból, tavaly ennek voltak jelei, csaknem 9 százalékkal nőtt a hitelállományuk, az idei első negyedévben viszont már enyhe visszaesés látszik.
A gépipart és a vegyipart leszámítva az ipar szinte minden területén is csökkent a hitelállomány. Az év első három hónapjában az élelmiszeriparban körülbelül 5 százalékos volt a zsugorodás, hasonló mértékben esett vissza az ingatlanügyek és az építőipar hitelezése is. A legdurvább hitelállomány-csökkenés a pénzügyi, biztosítási cégeknél volt, ezek három hónap alatt a korábbi tartozásuk több mint egyharmadától megszabadultak, de kétszámjegyű mértékben mérséklődött a villamos energetikában és az infokommunikációban tevékenykedő vállalkozások hiteleinek volumene is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.