Az Elmű és az OTP hozott legtöbbet 2015-ben

Összességében jól jártak, akik egy évvel ezelőtt vettek a hazai alapkezelők által 2015 két legígéretesebbnek jövendölt részvényéből, a Graphisoft Parkéból és a TVK-éból. A szoftverfejlesztő cégből 2006-ban kivált ingatlanvállalkozásnak sikerült kiaknáznia a hazai piaci fellendülést, ami tőzsdei részvényeinek az árfolyamában is tükröződött, azok közel 29 százalékkal zárták magasabban az óévet, mint ahol azt elkezdték.

Drágultak a TVK papírjai is, igaz, nem az elemzői várakozásokban megjelölt tényezők – a vállalat termékei iránti stabil kereslet, az alacsony olaj- és energiaárak, valamint a butadiénüzem kereskedelmi célú termelésének 2015 második negyedévére prognosztizált indulása – miatt. Hanem azért, mert a tiszaújvárosi cég részvényeire a Mol január közepén nyilvános vételi ajánlatot tett, s március végén ki is vezette őket. Akik az óév első napján vettek TVK-részvényeket, azok 4,65 százalékkal magasabban adhatták el őket az előző 180, illetve 360 napi forgalommal súlyozott árnál többet kínáló Molnak, ami időarányosan tisztes haszonnak tekinthető.

A legnagyobbat, több mint 70 százalékot azonban az Elmű részvényein lehetett kaszálni, míg az ÉMÁSZ-éin csaknem 56 százalékot. Igaz, ehhez igen jól értesültnek vagy spekulatív vénájúnak kellett lenni, hiszen a drágulást megalapozó hír, miszerint az állam 2016. január 1-jétől átveszi a német RWE által tulajdonolt cégek egyetemes szolgáltatási üzletágait, csak május végén lett hivatalos, szakmai berkekben azonban már korábban keringett. Ez utóbbinak köszönhető, hogy mindkét részvény már május végén 40 százalékkal állt magasabban, mint 2015 elején. De még az is kereshetett 30, illetve 16 százalékot hét hónap alatt rajtuk, aki csak a hivatalos bejelentésre vett Elmű- vagy EMÁSZ-papírt, abból a logikából kiindulva, hogy a két energiaszolgáltatót az állam kivezeti a Budapesti Értéktőzsdéről (BÉT).

A második legnagyobb, közel 58 százalékos hasznot tavaly az OTP Bank részvényei hajtották az azokat 2015 elején megvásárlóknak, de csak hajszállal hoztak kevesebbet a Richter-papírok. Pedig az orosz–ukrán válság miatt elemzők egy éve ilyenkor az e piacokon fokozott kitettségű mindkét társaság részvényeivel szemben óvatosak voltak. Ezzel magyarázható, hogy például jelentősebb árfolyam-emelkedést csak a külföldi tőzsdéken szereplő bankpapíroktól vártak. Bár a keleti kockázatok továbbra is fennállnak, ezeket az OTP esetében háttérbe szorította, hogy az Erste és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kormánnyal kötött megállapodása érvényesülni látszik: a bankadó csökken ettől az évtől, és a Quaestor-kártalanítás terhe sem csak a hazai bankokat sújtja. A Richter-részvényeket pedig elsősorban az repítette, hogy az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet engedélyezte a skizofrénia, valamint az egyes típusú bipoláris betegséghez társuló mániás vagy kevert epizódok kezelésére szolgáló Cariprazine forgalmazását.

De elégedett lehet a BÉT-ben novemberben 75 százalék fölé jutó Magyar Nemzeti Bank is az osztrákok kivásárlásának időzítésével. Többévi csökkenés után ugyanis tavaly nőtt a részvényforgalom, annak 2135 milliárd forintos értéke közel 14 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezt elemzők annak tulajdonítják, hogy a magyar kormányban jobban bízó külföldi nagybefektetők és a rekordmélységű kamatok miatt magasabb hozamot kereső – és ezért nagyobb kockázatot is vállalni hajlandó – hazai kisbefektetők kezdenek visszatérni a BÉT-re.