A legfőbb partnerekkel folytatjuk a legádázabb versenyt

A tavalyinál is ádázabb küzdelmet kell folytatni idén az exportlehetőségekért, illetve a külföldi befektetők megnyeréséért – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy tájékoztatón. Ezen a téren Magyarország legnagyobb versenytársai a régióból a visegrádi országok és Románia, de a verseny régiós szintről globálissá vált, hiszen egyre nagyobb küzdelmet kell folytatni a távol-keleti és a latin-amerikai országokkal is – mondta a Világgazdaságnak Szijjártó. Európa versenyképességének csökkenéséhez vezet, hogy egyre távolabb került a Lisszabon–Vlagyivosztok gazdasági övezettől – tette hozzá. A közigazgatás átszervezésére vonatkozó kérdésünk kapcsán azt mondta, abban konszenzus van a kormány tagjai között, hogy szükség van befektetési ügynökségre. „Nincs olyan ország, ahol ne lenne hasonló intézmény” – emelte ki.

A tavalyi kitartó versenynek megvolt az eredménye, hiszen soha ennyi projektet nem tárgyalt még sikeresenvégig a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA). Az ügynökség 67 projekt elindításában vett részt, ami közel 12 százalékos növekedés a 2014-es évhez viszonyítva. Ezek nagy részét már bejelentették, de maradtak még olyanok, amelyeket rövidesen hoznak nyilvánosságra – mondta lapunknak Ésik Róbert, a HIPA elnöke. A 2015-es beruházási döntések eredményeként közel 13 ezer új munkahely létesülhet, ami majdnem 21 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és a beruházások nyomán több mint 1,4 milliárd euró külföldi tőke érkezik Magyarországra. A képet azonban árnyalja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eddig ismert számai szerint a nemzetgazdasági beruházások kismértékben csökkentek tavaly január és szeptember között, amiben kulcsszerepe volt annak, hogy a versenyszféra befektetései visszaestek.

Jelenleg Magyarországon majdnem 8300 euró az egy főre jutó FDI-mutató, ez a közép-európai régió második legmagasabb értéke Csehország után. Magyarországon az export-GDP arány 2014 végén 98,8 százalék volt, 2015 harmadik negyedévének végén pedig 103,8 százalékra nőtt – emelte ki Szijjártó. Az GDP-arányos ipar tekintetében uniós összevetésben Magyarország a negyedik helyről a harmadikra tudott előrelépni, a 26,8 százalékos mutató 27,5 százalékra javult.

Tavaly a német relációból 14, az Egyesült Államokból 11 projekt érkezett, míg a magyar cégek nyolc pozitív döntésben érintettek – ezt már Ésik Róbert, a HIPA elnöke mondta. A német cégek négyezer, az amerikaiak pedig 2400 új munkahelyet teremtettek, vagyis az említett 13 ezer új munkahely csaknem felét e két ország beruházói hozták létre.

Az ágazatok között továbbra is a járműipar vezet 17 projekttel, az üzleti szolgáltató szektor (SSC) 12, az infokommunikációs (ICT) szektor pedig hét projektért felel. Az élelmiszeripar is az élmezőnyben végzett – tette hozzá Ésik. Egy évvel korábban a HIPA asztalán 96 projekt volt, jelenleg 169 aktív, döntés előtti minősítésű beruházási projektet kezel – mondta az elnök. Amennyiben a tárgyalási folyamatok végét követően a jelenleg ismert paraméterekkel valósulnak meg ezek a projektek, úgy szerintük a beruházások által több mint 27 ezer új munkahely jön létre, és ezáltal mintegy 4,6 milliárd euró kerül befektetésre.