Jól bírja a rubel

Az olaj világpiaci ára 2014 második felében meredek esésbe kezdett, ami érzékenyen érintette az olyan országok gazdaságát, amelyek erősen az olajexport-bevételekre épültek, mint például Oroszország. Az, hogy az ország költségvetése mem omlott össze, nagyban köszönhető a rubel árfolyammozgásának, az orosz deviza leértékelődése ugyanis tompította a sokkhatást. Az elv egyszerű: költségvetési szempontból (egyéb elemeket nem mérlegelve) hiába esik a nyersanyag árfolyama dollárban számítva, ha eközben a deviza ugyanolyan mértékben leértékelődik, hiszen ilyenkor a rubelben kifejezett bevétel változatlan marad, a kiadások nagy része pedig helyi devizában keletkezik. A fenti alkalmazkodásnak köszönhetően a Brent kőolajfajta rubelben kifejezett hordónkénti ára az olaj mélyrepülése ellenére éveken át a 3200–4000 rubeles sávban mozgott, egészen az idei évig.

A Brent január végén egészen 27 dollár környékére merészkedett, ami az év eleji szinthez képest 22 százalékos esést jelentett, eközben a rubel a korábban tapasztaltaknál jóval kisebb mértékben, „mindössze” 10 százalékkal értékelődött le. A következő hónapokban mutatkozó növekedés átmenetinek bizonyult, júniusban ismét esni kezdett a rubelben kifejezett hordónkénti ár is, az energiahordozó két hónap alatt közel 20 százalékkal lett olcsóbb, miközben a rubel kisebb kilengésektől eltekintve összességében stagnált. Felmerülhet a kérdés: a rubel leértékelődése miért nem követte le a Brent árfolyammozgását?

Egyrészt arányaiban jóval kisebb sokkot jelent az olajár esése 50 dollárról 40 dollárra, mint amit korábban az árfolyam lefeleződése okozott, ráadásul azóta az olajbevételek költségvetésen és külkereskedelmi mérlegen belüli súlya is csökkent. Másrészt az orosz gazdaság a fiskális kiigazításoknak köszönhetően ellenállóbb a 2014-es állapotához képest, ami így szintén kisebb rubelleértékelődést tesz szükségessé.

Az orosz gazdaság kedvezőbb helyzetét igazolja az is, hogy a jegybank legutóbbi ülésén a piaci várakozások ellenére nem vágott kamatot, ezzel jelezve, hogy a növekedési aggodalmak helyett a korábbi rubelgyengülés miatti inflációs sokk kezelésére koncentrál, ez utóbbi ugyanis szigorúbb monetáris politikát indokol. Így aztán az alacsony olajárak ellenére a közeljövőben aligha lehet olyan stresszre számítani az orosz devizapiacon, mint amilyet például 2014 végén láthattunk.