Lenyelték a jutalékot

Hiába regulázták meg fél évvel ezelőtt a hitelközvetítőket, a lakáshitelek emiatt nem lettek olcsóbbak. Március 21-től a korábbi, akár 3-4 százalékos jutalék helyett legfeljebb 2 százalékost kaphatnak a közvetítők a jelzáloghitelek után, vagyis egy tízmillió forintos hitel után már legfeljebb 200 ezret. A valóságban azonban többnyire ennyi sem jut. A főügynökök legfeljebb 1,6 százalékot, a tényleges közvetítők 1–1,4 százalék között tehetnek zsebre.

A jutalékok megvágását azzal indokolták a törvényhozók, hogy a megspórolt 2 százalékot a fogyasztóknak át lehet adni, tíz évre elosztva 0,2 százalékponttal csökkenhetnének a kamatok. Ez azonban nem történt meg, bár valóban mérséklődött valamelyest a lakáshitelek kamata. A jegybank adatai szerint márciusban egy átlagos lakáshitelt 5,09 százalékos kamattal folyósítottak, júliusban pedig 4,95 százalékossal. Az egyévesnél rövidebb kamatperiódusú hitelek kamata 4,26-ról 3,92 százalékosra csökkent, ami 34 bázispontos különbség.

Ezeknek a kölcsönöknek az árazását rendszerint a bankközi kamatlábhoz, a Buborhoz kötik a bankok, ami szintén sokat mérséklődött. A márciusi jegybanki kamatcsökkentés előtt a három hónapos Bubor 1,33 százalék körül volt, július végére pedig 0,93 százalékos lett, a különbség 40 bázispont. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az árazásban a bankok csupán az alapkamatot, illetve a bankközit követték, a megspórolt jutalékot lenyelték.

A hosszabb kamatperiódusú hitelek zöménél nem is volt kamatcsökkenés. Az egy és öt év közöttieknél 25 bázisponttal mérséklődött ugyan a kamat, az 5–10 év közötti kamatfixálásúaknál viszont átlag 20 bázisponttal emelkedett. Március 21. és július vége között viszont a támogatott lakáshitelekhez referenciaként használt ötéves államkötvények háromhavi átlagos aukciós hozama 28 bázisponttal ment lejjebb, a hároméveseknél pedig 48 bázispont volt a csökkenés.

A többi költségben sem adták át a fogyasztóknak ezt a hitelenként akár több százezer forintos nagyságrendű megtakarítást. A THM-ek kevésbé estek március és július vége között, mint a referenciakamatok, sőt az 5–10 éves kamatfixálású hiteleknél emelkedtek. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is hasonló volt a helyzet. Az átlagos kamatuk 27 bázisponttal csökkent március és július között, az öt éven túli kamatfixálású konstrukcióké viszont emelkedett 45 bázisponttal.

A hitelközvetítők egyébként a jutalékok visszavágása ellen azzal érveltek: ezt nem fogják a bankok átadni a fogyasztóknak, mert ha kevesebb üzletet hoznak az ügynökök, akkor kénytelenek más módszerekkel csábítani az ügyfeleket, többet kell például reklámokra költeni.