Nem tud mit kezdeni a lakosság az alacsony kamatokkal

A lakossági reáljövedelmek 2013 óta nőnek, a megtakarítási ráta pedig nem változik, 6-7 százalék között van – mondta Harmati László, Erste Bank vezérigazgató-helyettese. Ez masszív, bár régiós szinten nem számít magasnak. A megtakarítások koncentrációja csökken, már nem csak a vagyonos réteg képes megtakarítani. A gazdagabbaknak persze még több a vagyonuk, akik most kezdtek el megtakarítani, azoknak viszont még kevés megtakarításuk van.

A magyarok fontosnak tartják, hogy legyen megtakarításuk, a trend azonban csökken – hangsúlyozta Harmati. Egy átlagos magyar megtakarító 53 eurót tesz félre havonta, egy euróval többet, mint tavaly. A többi régiós országban gyorsabban nőnek a megtakarítások, mint nálunk, a megtakarított összeggel kapcsolatban egyébként régiós szinten a magyarok a legkevésbé elégedettek, keveslik, amit félre tudnak tenni.

Az alacsony kamatkörnyezetre a háztartások többnyire úgy reagáltak, hogy több hagyományos öngondoskodási terméket vásároltak. A nyugdíjpénztárak, biztosítások, ingatlanok szerepe felértékelődött. Magyarországon is népszerű az ingatlan-befektetés, de alapvetően nem változott a megtakarításokhoz való hozzáállás. Hiába látja a lakosság, hogy alacsonyak a kamatok, nem fordul a hosszabb távú kockázatosabb eszközök felé.

Magyarországon rendkívül polarizált a kockázatkerülők és kockázatvállalók aránya, sokan vállalnak magas kockázatot, és szintén sokan kerülik a kockázatos eszközöket, miközben az arany középúton járók kevesen vannak. A pénzügyi tudás terén a magyarok saját magukat kevésbé jól informáltnak tartják, de keveset is tesznek azért, hogy ez változzon. Családi költségvetést kevesen készítenek, és kevesen értékelik szükségesnek a bankok által nyújtott ilyen jellegű szolgáltatásokat. „Az öngondoskodásban persze jobban állunk, mint tíz évvel ezelőtt, de még sok tennivaló van, hogy felzárkózzunk a régió fejlettebb országaihoz” – mondta Harmati.