Mit tehetnek még a jegybankok?

Az amerikai jegybank (Fed) már a Covid–19-válságot megelőzően elkezdett azon gondolkodni, hogy egy recesszió esetén milyen eszközökkel tudná élénkíteni a gazdaságot, mivel a hagyományos kamatcsökkentés ilyen alacsony kamatkörnyezetben nem opció. A koronavírus-járvány felgyorsította az ötletelést, és a Fed rendkívül innovatívan számos új eszközt vezetett be a recesszió negatív hatásainak tompítására. Úgy tűnik azonban, hogy az újítások sora nem ér véget, a gazdaságnak még több stimulusra lehet szüksége. A Fed júniusi ülésén az elnökség tanulmányozta a hozamgörbe-szabályozás (yield curve control – YCC) lehetőségét, amely nem teljesen új eszköz, hiszen a második világháború után már alkalmazták az Egyesült Államokban.

A jegybankok monetáris politikájuk alakításánál általában egy rövidebb lejáratú kamat szintjét „állítgatják” a gazdasági ciklus, elsősorban az infláció alakulásának függvényében.

A hozamgörbe-szabályozás annyiban más, hogy az állítgatás nemcsak a rövidebb lejáratú kamatokra korlátozódik, hanem a jegybank a hosszabb lejáratokat is szigorúan szabályozná. A jegybankok az elmúlt évek során már elindultak ebbe az irányba, a hosszabb távú iránymutatások (forward guidance) és az állampapír-vásárlások (quantitative easing – QE) mind azt célozták, hogy a rövidebb kamatokon túl a hosszabb lejáratokra is nagyobb közvetett hatással legyenek. Az YCC esetében a jegybank kötelezettséget vállal arra, hogy egy bizonyos lejáraton adott hozamszintet tart fenn. Ha a kamatok valamiért emelkednének, a jegybank azonnal vásárlóként jelenne meg a piacon, és visszanyomná a kamatszintet.

A lényeges különbség az eddig alkalmazott mennyiségi enyhítéshez (QE) képest, hogy

az YCC a kamatszintről (a kötvény ára), és nem a megvásárolt mennyiségről szól.

Ha a jegybank hiteles, lehet, hogy nincs is szükség nagy mennyiségben állampapírok vásárlására, mert a piaci tranzakciók azonnal igazodnak a jegybanki elváráshoz, így sokkal kisebb mérlegnövekedéssel lehetne szabályozni a hosszabb lejáratú kamatszintet. Japán 2016 óta szabályozza a hozamgörbéjét, és jóval kevesebb állampapírt vásárolt, mint a korábbi QE során. Idén tavasszal Ausztrália is bevezette YCC-rendszerét, és nagyon úgy tűnik, hogy a Fed is alkalmazni fogja az év második felében. Meglátjuk, mennyire lesz sikeres a módszer, Japán példája azért azt mutatja, hogy a túl alacsony infláció és a gyenge gazdasági növekedés problémájára ez sem megoldás.