Felemás megítélésű eredményeket hoztak a Federal Reserve banki stressztesztjei. A jelentést nagy figyelem kísérte, hiszen első alkalommal szolgált alapvető információkkal arról, hogy érinti a nagy amerikai pénzintézetek tőkéjét a járvány, és milyen stratégiát követ a központi bank.
Mivel a szektor a gazdaság minden szegmensét pénzeli, a Fed és az amerikai kormányzat ösztönző intézkedései ellenére a gazdasági szereplők nyugtalanul figyelik a rossz hitelek felhalmozódásáról szóló híreket.
A félelmeket tükrözte, hogy a banki papírok erősen alulteljesítették az amerikai részvények átlagos erősödését március óta.
A Fed azt a következtetést vonta le a stressztesztekből, hogy a bankszektor alapvetően jól állja a válságot, a legrosszabb esetben azonban – ha a munkanélküliség tartósan magas marad – a veszteségek alaposan megtépázhatják a stabil működést szavatoló banki tőkét.
Miután az utóbbi hetekben megint emelkedésnek indult a regisztrált koronavírus-fertőzések száma, és egyes amerikai tagállamok a járványkorlátozások feloldását követően ismét szigorítanak, a gazdaság szereplői nem lehetnek biztosak abban, hogy végleg megszabadultak a védekezés okozta nyomástól.
Bár az új esetek statisztikája rekordokat döntöget, a halálozások napi száma 600-700-ra csökkent. Az utóbbit a kormányzat jó jelnek tekinti, a szakértők azonban az ellentmondó adatok és a tagállamok kaotikus és késésekkel teli jelentési rendszerei miatt tanácstalanok, és sokan rosszat sejtenek.
Ennek megfelelően vegyes volt a stresszjelentés és a közlése után bejelentett Fed-intézkedések megítélése is: egyesek szerint optimizmust tükröztek a bankrendszert illetően, mások szerint megnyugtatóbb lett volna egy komoly figyelmeztetés a kockázatokról.
A Fed szerint egy elhúzódó válság 700 milliárd dolláros veszteséget okozhat a bankoknak. A tőkéjük kímélése érdekében ezért arra kötelezte őket, hogy mérsékeljék a papírjaik birtokosainak juttatásait: a részvény-visszavásárlásokat és az osztalékfizetést.
A Fed új intézkedései azonban nem voltak radikálisak: a következő negyedév osztalékfizetése nem lehet nagyobb, mint a megelőző négy negyedév átlaga, és a bankok a harmadik negyedévben nem vásárolhatnak vissza a részvényeikből. Az utóbbi intézkedés már csak azért sem különösen fájdalmas, mivel ideiglenes, és nem jelent változást abban az értelemben, hogy a legnagyobb bankok már a második negyedévre is vállalták ugyanezt.
A bizonytalanságot jelzi, hogy a második fél évben a Fed ismét adatokat kér majd a bankoktól a tőkéjükről, hogy újra felmérje a kockázatokat. A Fed nem közölt részleteket az egyes bankokról, de tudható, hogy az osztalékszabály a hat legnagyobb amerikai pénzintézet közül egyedül a Wells Fargo & Company kifizetési terveit érinti.
A héten esedékes, várhatóan javuló foglalkoztatási és üzletihangulat-adatok mellett a gazdaság szereplői valószínűleg azt követik majd szoros figyelemmel, hogy miként alakulnak a járványstatisztikák, és hogyan reagálnak a tagállamok és a szövetségi kormányzat
– írták az ING elemzői.
Újabb korlátozások késleltetnék az amerikai gazdaság felépülését. Ugyanakkor tudjuk, hogy a Kongresszus (parlament) és a Fed könnyen hajlanak az új gazdasági ösztönzésre
– tették hozzá a szakemberek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.