Dohányrészvények a befektetési célpontok között

Az utóbbi heteket, hónapokat jelentős turbulencia jellemezte a tőzsdéken. Az S&P 500 több, mint 17 százalékkal, a Nasdaq közel 28 százalékkal került lejjebb az év kezdete óta. A jelenlegi időszak főszereplőin – az energiaszektoron és az olajipari cégeken – kívül nehéz olyan üzletágat találni, amely igazán jól tudott volna teljesíteni a tengerentúli piacon. Az inflációs nyomás, a kamatemelési ciklus kezdete, illetve a várható monetáris szigorítás közepette egy kissé feledésbe merült iparág azonban nagyon jól állja a sarat: a dohányipari cégekről van szó.

 Míg a fő indexek január óta nagy mínuszokban vannak, a dohányipari cégek, jelentős hozamokat tudtak elérni az utóbbi pár hónapban. A magyarázat nem túl összetett. Míg az utóbbi időszakban a profit nélkül maradt mémrészvények szenvedtek, velük szemben a dohányipari cégek erős eredménytermelő képességgel, illetve magas osztalékhozamokkal rendelkeznek. Az alapkamat emelkedésével várhatóan lassul a gazdaság és nő a recesszió esélye is, ilyenkor pedig a nem ciklikus fogyasztási cikkek – köztük a dohánytermékek is –, a gazdaság valamelyest biztosabb pontjai közé tartozhatnak.

A dohányipari cégeket körében a három jelentős globális szereplőről beszélhetünk. A British American Tobacco, az Altria és a Philip Morris Interntional. Ezek a cégek termékeik káros hatásai miatt nem felelnek meg az ESG követelményeknek, így az iparágra fókuszáló ETF-ek sincsenek, tekintve hogy az ilyen pénzügyi termékek iránt kisebb a kereslet és a befektetők is igyekeznek kerülni őket. A dohánytermékek egészségkárosító hatása jelenti a legnagyobb kockázatot e cégek számára, hiszen a kormányok is folyamatosan fellépnek ellenük, nehezítik működésüket. Az utóbbi években a kereslet csökkenése nem látszik a bevételeken, ami a Bloomberg elemző konszenzusa alapján enyhe növekedést is mutathat a következő néhány évben.

A recessziós félelmek növekedésével a piaci szereplők figyelmét egyre jobban felkelthetik ezek a vállalatok, teljesítményük azonban hosszabb időtávon romolhat a trendek és az állami beavatkozások révén, illetve amennyiben a dohánytermékek piaci növekedésének fenntarthatósága kérdésessé válik.