Mostanáig Oroszország féltékenyen őrizte a Jeges-tengeren túli északi hajózási útvonalat. Korábban arról szó sem lehetett, hogy a kínaiak nagyobb szerepet kaphassanak a régióban. Nos, az ukrajnai háború teljesen elszigetelte Moszkvát, különösen érzékenyen érintette az a technológiai veszteség, amelyet a nyugati energiavállalatok kivonulása okozott az orosz projektekből. Putyin nagy magányában Kínához fordult segítségért az Északi-sarkvidék fejlesztésében. Az együttműködés első jele, hogy megindultak az olajszállítások Északnyugat-Oroszországtól a Bering-szoroson át Kínába. A mennyiség még eltörpül a déli útvonalakéhoz képest, de a dinamika erős, s az elmúlt hetek kifejezetten forgalmasak voltak.
Oroszország ugyanakkor jogot formál arra, hogy szabályozza a tranzitot az északi útvonalon. Újdonság, hogy a megnövekedett keresletre hivatkozva engedélyezték az úgynevezett jégbesorolás nélküli nagyobb tartályhajók áthaladását is, ami megnöveli majd az északi régióban az olajszennyezések kockázatát.
A napokban két orosz tartályhajó, egyenként egymillió hordó nyersolajszállítmánnyal a gyomrában futott be a kínai kikötőkbe. Idén augusztusban és szeptemberben összesen tíz tanker szállított orosz nyersolajat Kínába az északi útvonalon keresztül. Már ez a növekedés is túlterhelte a megerősített hajótesttel rendelkező, úgynevezett jégosztályú tartályhajók flottáját, ezért a későbbiekben jégbesorolás nélküli hajók is útra kelnek a Roszatom közlése szerint.
Kína 2018-ban nyilvánította magát „sarkvidéki országnak”,
annak ellenére, hogy több mint 900 mérföldre van az Északi-sarkkörtől. De Peking mindenáron ki akarta terjeszteni szerepét az Északi-sarkvidéken, hogy növelje a hajózási útvonalakhoz, a természeti erőforrásokhoz és az éghajlati kutatási lehetőségekhez való hozzáférését, valamint növelje katonai és stratégiai befolyását.
Oroszország ezt a törekvést eddig nem támogatta. Ellenezte Kína kérelmét, hogy megfigyelő legyen az Északi-sarkvidéki Tanácsban, a nyolc sarkvidéki nemzetet tömörítő testületben. Korábban megakadályozta, hogy kínai hajók sarkvidéki kutatásokat végezzenek. Sőt, 2020-ban az orosz hatóságok letartóztattak egy sarkvidéki szakértőt azzal a gyanúval, hogy hírszerzési információkat szolgáltatott ki Kínának.
Ami az Északi-sarkvidéket illeti, Kínának már nem kell annyira törődnie a hivatalos orosz politikával
– mutatott rá Marcus Keupp, a Zürichi Svájci Szövetségi Technológiai Intézet katonai akadémiájának oktatója, hozzátéve, hogy Oroszországban van szakképzett munkaerő, megvan a szükséges helyismeret, de
már nincs elég tőke, és nem elég fejlett a technológia.
Így Kína most valóban befolyást szerezhet és gazdasági nyomást gyakorolhat Oroszországra.
Hszi Csin-ping kínai elnök a sokat bírált Egy övezet – Egy út infrastrukturális kezdeményezés részeként javasolta
a sarkvidéki selyemutat, amely kihasználná a rövidebb távolságot
az áruk Északi-sarkvidéken történő szállításával, elkerülve a szűk hajózási keresztmetszeteket a Szuezi-csatornán és a Malakka-szorosnál.
A térségben érintett nyugati demokráciák egyre óvatosabbak a kínai befektetésekkel kapcsolatban. Biztonsági aggályok arra késztették Dániát, hogy meghiúsítsa Kína tervét, amikor is három repülőteret akart építeni Grönlandon. Kanada pedig 2020-ban megakadályozta, hogy egy kínai vállalat aranybányát vásároljon sarkvidéki régiójában, miután katonai tisztviselők szintén biztonsági aggályokat fogalmaztak meg. Moszkva és Peking most olyan projektekről tárgyal, mint például
egy vasútvonal és mélytengeri kikötő építése,
hogy a Komi Köztársaság bányáiból a titán az északi útvonalon keresztül a piacra juthasson. De a BP és az Exxon Mobil kivonulása után a Vosztok olajmezőn is megjelenhetnek a kínai vállalatok. Miként a Nyenyec régióban a Jamal földgázkészlet feltárása is a kínaiakra vár.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.