Magyar Telekom: az anyacég már meglépte a tornyok leválasztását
Bár a Magyar Telekom összes, nagyjából 3700 bázisállomásának jogi és pénzügyi értelemben történő leválasztása önmagában véve egy technikai esemény, ám felvetődik a potenciálisan leválasztott vállalat jövőbeli értékesítésének kérdése is, ami ma már globális trendnek számít – mondta a Világgazdaságnak Nagy Nóra, az Erste részvényelemzője.
A leghatékonyabb eszközhasznosítás
A hír egyébként a Deutsche Telekom görög, illetve a horvát leányvállalatának hasonló bejelentése után érkezett.
A magyar toronypiacot két nagyobb, független szereplő uralja. A Cetinnek körülbelül 4000, míg a Vodafone-ból kiszervezett Vantage Towersnek 2100 állomása van jelenleg Magyarországon. Így tehát a Magyar Telekomról leválasztott toronycég a Vantage Towerst megelőzőve a második legnagyobb lehetne idehaza.
A kizárólagosan a Magyar Telekom tulajdonában álló jövőbeli cég értékelését számos tényező befolyásolja, amire jelenleg nincsenek elérhető adatok. Ide tartozik többek között az állomások megoszlása tető-, illetve szárazföldi tornyok között, illetve, hogy milyen arányban illetik meg a tornyok a Magyar Telekomot földhaszonbérleti szerződések, illetve tulajdonosi jogosultság alapján. Jó lenne ismerni mindezen túl a bérleti szerződések feltételeit, valamint az ügyfelek számát is állomásonként (tenancy ratio) - fűzte hozzá Nagy Nóra.
A leghatékonyabb eszközhasznosítás az Erste szerint a spin-off, azaz az olyan leválasztás lenne, amely esetében az anyacég részvényesei arányosan részesülnének a leánycég részvényeiből adóvonzat nélkül.
Erre példa a nemrég a Telekom Austriáról leválasztott, majd a bécsi tőzsdén bejegyzett toronycég, a EuroTeleSites.
Kiszállhatna be a Magyar Telekom toronycégébe?
Ezen túlmenően a Magyar Telekom választhatja a vállalat teljes vagy részleges eladását is egy privát befektetőnek. A régióban jelen lévő toronycégek közül a következő négy évben a EuroTeleSites az adósságcsökkentési kötelezettsége miatt nem vesz részt a piaci konszolidációban – véli az Erste elemzője.
A Cellnex pedig jelenleg az ausztriai toronycégét kínálja eladásra nagyjából 4600 állomással, ahol a Tawal es a GD Towers bukkant fel potenciális vevőként. A Tawal – a Saudi Telecom toronycége – amúgy serényen terjeszkedik a régióban, a kelet-európai országok közül már Bulgáriában, Horvátországban és Szlovéniában is rendelkezik állomásokkal.
A GD Towersről tudni kell, a Magyar Telekom anyacégéből, a Deutsche Telekomból vált ki 2002-ben, majd a német anyavállalat az 51 százalékát értékesítette a DigitalBridge & Brookfieldnek 2023-ban.
A nagyjából 40 ezer darab németországi és ausztriai állomással rendelkező toronycég akkori értékelése 17,5 milliárd euró volt.
A Magyar Telekom tranzakciójára eléggé nehéz egy időhorizontot felvázolni, mivel még csak a leválasztás lehetőséget vizsgálják. A tulajdonosi érdekek, valamint a csoporton belüli bevált piaci gyakorlatok azonban Nagy Nóra szerint minden bizonnyal nagy befolyással lesznek rá.
Míg a toronycégek átlagosan háromszoros EV/EBITDA-szorzón forognak a távközlési cégekhez képest, értékesítés esetén az egyszeri pozitív hozamot kompenzálnia kell majd a Magyar Telekomnak jövőbeli, minimum hasonló megtérülést hozó tőkeallokációval.
Emellett a leválása után a Magyar Telekom valószínűleg lízingelni fogja a tornyokat, ami negatívan hat mind az EBITDAaL-ra, mind a szabad pénzáramra.
Tavaszra halasztott a TelekomMivel a tervezett maximális részvény-visszavásárlási értéknek több mint 90 százaléka megvalósult 2024 júniusában, a Magyar Telekom úgy döntött, hogy a részvény-visszavásárlás folytatását 2025 tavaszára időzíti – jelentette be a cég a BÉT honlapján. Korábban őszre tervezték az idei program lezárását. A Magyar Telekom június 19. és június 26. között részvény-visszavásárlásokat hajtott végre a Budapesti Értéktőzsdén és összesen 21 200 065 darab Magyar Telekom törzsrészvényt vásárolt 22,3 milliárd forint értékben. Ebből következően 1,7 milliárd forint a fennmaradó összeg az igazgatóság által tervezett összesen legfeljebb 24 milliárd forint értékű részvény-visszavásárlásból. A fennmaradó részvény-visszavásárlás végrehajtásának különböző időzítési lehetőségei költségeinek és előnyeinek mérlegelését követően a társaság úgy döntött, hogy a részvény-visszavásárlás tervezett folytatását 2025 tavaszára, a jövő évi részvényesi javadalmazás előtti időszakra ütemezi. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.