A román minimálbér alapján is belátható, hogy itt az ideje a garantált bérminimum megszüntetésének

Jelenlegi formájában biztosan nem egészséges a magyar bérstruktúra, amit a garantált bérminimum megszüntetésével és az ágazati párbeszéd rendszerének kiépítésével akár másfél éven belül kezelni lehetne – erről beszélt a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke. Augusztus elején már két tárgyalási fordulón is túl van a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), amelynek idén nemcsak a kötelező legkisebb munkabér összegéről, hanem az uniós minimálbérről szóló irányelv átültetéséről is meg kell állapodnia. 

Szabó Imre Szilárd rögtön az adás elején rögzítette, hogy rengeteg tévhit van az uniós minimálbérrel kapcsolatban. Az irányelv ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nem tartalmaz kötelező minimálbér-emelési metódust, helyette különböző eljárási lehetőségeket tartalmaz a tagállamok számára. Az alap kiindulópontja, hogy olyan tényezőket kell figyelembe venni a minimálbér megállapításakor, amelyek értékelhető referenciát jelentenek, és hozzájárulnak a munkavállalók tisztes megélhetéshez. Ilyen megoldás lehet az átlagbérhez való viszonyítás, amit a szakszervezetek javaslata alapján a kormányzat is elfogad, ennek alapján a minimálbért az átlagkereset 50 százalékára kell emelni.

– vélekedett Szabó Imre Szilárd, aki ugyanakkor jelezte, hogy valójában az igazi lényegi kérdés, hogy mi lesz a garantált bérminimum sorsa, és meddig tartható fenn a sajátos magyar bérrendszer.

Nem egészséges a magyar bérrendszer 

A Munkástanácsok alelnöke szerint 2006-ban, amikor bevezették a garantált bérminimumot, aligha volt célja a jogalkotónak, hogy munkavállalók tömegei legyenek ezen a bérszinten foglalkoztatva, mára ugyanis már ott tartunk, hogy 750 ezer fő tartozik ebbe a körbe. 

A kérdés az, hogy hogyan lehet ezt úgy megváltoztatni, hogy az érintettek jobban járjanak. Elismerte, jogos a félelem, hogy könnyen úgy járhatnak a garantált bérminimumon élők, hogy ha lassan lesz kivezetve ez a bérelem, az évek alatt elinflálódik. De mint mondta, erőteljes minimális emelés már csak azért is indokolt, mert Magyarország az uniós rangsorok végén kullog, ami a bérstruktúra sajátosságaiból is fakad.

Ágazati szakmai bérminimumok kellenek

Hangsúlyozta, addig mindenképpen fenn kell tartani a garantált bérminimumot, amíg valami nem lép a helyébe. A mostani viták is arról szólnak, hogy mi léphet a helyébe. Több forgatókönyv szóba jöhet, de a szakszervezetek álláspontja, hogy ágazati szakmai bérminimumokra van szükség. Szerte Európában működik ez a modell, például azok a magyarok, akik Ausztriában dolgoznak, azt tapasztalhatják, hogy ágazatonként eltérő minimális bértételek vannak.

Magyarországon jelenleg csak a villamosenergia-iparban működik ez a rendszer, amit a következő másfél évben szerinte a teljes nemzetgazdaságban ki lehetne építeni. Úgy látja, ha van politikai elszántság és a szereplők részéről megfelelő felkészültség, továbbá egyetértés, hogy a mostani struktúra nem a legjobb megoldás, akkor ennyi idő alatt kivitelezhető. Viszont ha több a félelem, és viták vannak az egészről, akkor nem lesz belőle semmi. Pedig szerinte nehéz érvelni a jelenlegi rendszer fenntartása mellett.

– mutatott rá a Munkástanácsok alelnöke, hozzátéve, hogy a munkáltatók is mindig csak a garantált bérminimumot figyelik, mivel az érint tömegeket, és a nagyobb vállalati bérszerkezetet is ez befolyásolja. Ugyanakkor szerinte belátható, hogy ezért húzott el a román minimálbér is a magyarországi mellett, ráadásul ha a bolgár minimálbér-emelés ütemét nézzük, akkor a helyzet biztosan nem lesz jobb.

A beszélgetés tartalmából:

• Rengeteg tévhit van az uniós minimálbérről, 1:20
• Meg kell erősíteni a kollektív szerződéses lefedettséget, 4:30
• Igazságtalan kullog a régiós rangsorok végén a magyar minimálbér, 7:05
• Európa-szerte működik az a modell, amelyet a magyar szakszervezetek szeretnének bevezetni, 9:35
• Másfél év alatt ki lehet építeni a társadalmi párbeszéd rendszerét, 13:10
• Ha marad a mostani rendszer, akkor a kormány is azzal szembesül majd, hogy nem lehet növelni a minimálbért, 15:00
• A minimálbér nettójából jelenleg nem lehet megélni Magyarországon, 19:00
• A legsérülékenyebb csoportokat bocsátják el manapság, 22:22
• A vendégmunkások kirúgását a határozott idejű szerződések nehezítik meg, 26:05
  A beszélgetést itt hallgathatja meg: