Stabilnak látszik a forint, de a dollárral szemben is az maradhat?

A forint szempontjából egyértelműen az euró-forint a fő árfolyampár, ez áll a külkereskedelem, a jegybank, az államadósság-kezelés és legtöbbször a turizmus fókuszában is. Érdemes azonban a dollárral szembeni forintárfolyamra is egy pillantást vetni, mert akár a makrogazdasági kilátások, akár konkrét befektetési lehetőségek szempontjából hasznos következtetésekre juthatunk.  

Az euróval szembeni forintárfolyam viszonylagos stabilitásával (az augusztus eleji „jen-hatás” és egyéb külső turbulenciák lecsengése óta 392-395-ös EUR/HUF sávval) szemben az USD/HUF árfolyam jellemzően nagyobb kilengéseket mutat, ami az elmúlt hetekben értelemszerűen az EUR/USD árfolyamot mozgató tényezőkből fakadt elsősorban. 

De miért lehet fontos a dollárral szembeni árfolyam ingadozása? 

Makrogazdasági szempontból a hazai külkereskedelmi behozatal nagy volumenű és stratégiailag is fontos részét alkotó energiahordozók (nyersolaj és földgáz elsősorban) áralakulását érdemben befolyásolja a dollár mozgása és ezeket az importtételeket jellemzően dollárban is kell kifizetni. A dollár ingadozása jelentős hatással van a feltörekvő piacok egészét uraló befektetői kockázatvállalás mértékére is, hiszen számos jelentős ázsiai, illetve dél-amerikai ország külső adóssága a dollár árfolyamától, illetve a dollárkamatok alakulásától függ. Ezek a hatások az euróövezethez szorosabban kapcsolódó kelet-közép-európai devizapiacok szempontjából is fontosak. Igaz ez Magyarországon is, annak ellenére is, hogy az ÁKK, a magyar államadósságot kezelő intézmény a dollárban kibocsátott adósságot fedezeti ügyletekkel lényegében száz százalékban eurós kitettséggé alakítja. Ez a fajta indirekt dollárhatás az EUR/HUF árfolyamára a magyar gazdaság magas (nemcsak energia-) importigénye miatt a hazai infláció szempontjából sem elhanyagolható tényező. 

Mindezek fényében a hazai makrokilátások egésze szempontjából sem közömbös, hogy mind a dollár, mind a forint oldaláról számos olyan tényezőt tudunk felsorakoztatni, melyek az USD/HUF árfolyam emelkedése irányába mutatnak az augusztus vége felé tapasztalható 352-354-es árfolyamszinthez képest. 

A dollár oldaláról kezdve a legfrissebb fejlemény a monetáris politikai nyilatkozatok miatt kiemelten figyelt Jackson Hole-i konferencia volt (augusztus 22-24), ahol Powell Fed-elnök részéről pusztán annak megerősítése, hogy szeptemberben lesz kamatvágás, már erőteljes dollárgyengítést indított be az euróval szemben. Az EUR/USD árfolyamot ez a hatás több, mint 2 éves csúcsra, 1,11 fölé tolta. Ezt könnyen tekinthetjük túlreagálásnak, hiszen a piaci szereplők már jó ideje a 25 és 50 bázispontos kamatcsökkentés közötti dilemmát igyekeznek feloldani, azaz mostanra már nem a kamatvágás ténye volt kérdéses. Ugyancsak túlreagálásra utal, hogy az euró oldaláról is nehezen találnánk olyan tényezőt, ami a sorozatos gyenge euróövezeti makroadatok és EKB-kamatvágási várakozások mellett az euró erejével tudná tartósabbá tenni az EUR/USD árfolyam emelkedését. 

Megítélésünk szerint mindezek önmagukban is elég erős érvek ahhoz, hogy az USD/HUF árfolyam emelkedését valószínűsítsük. De ezek mellé felsorakoztathatjuk a forint oldaláról azt is, hogy 

 Ráadásul az ezek miatt sérülékeny forint egy geopolitikai kockázatnövekedés esetén (ilyenre sajnos bőven van esély a világ számos pontján) az EUR/HUF-hoz képest is gyorsabb USD/HUF-emelkedést hozhat, tekintettel a dollár továbbra is meglévő menedékdeviza szerepére. 

Mindezek a megfontolások természetesen nem csak a makrogazdasági hatásaik miatt lehetnek érdekesek, de akkor is, ha befektetőként dollárban jegyzett részvény, kötvény vagy befektetési alap vásárlásában gondolkodunk vagy éppen a határidős devizapiacokon keresünk nagyobb kockázattal járó, de egyben nagyobb hozammal is kecsegtető lehetőségeket. 

 Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője