Másfél év után megint a 400-at centizi a forint

Legutoljára 2023 márciusában centizte ilyen közelségben a 400-as szintet az euró ellenében a forint árfolyama, mint az Izrael elleni iráni rakétatámadás másnapján, szerdán. Ezúttal teljesen más tényezők terelik a forintot a többi feltörekvő piaci devizával egy irányba, a pszichológiai vonal felé. Alakulásuk belföldről befolyásolhatatlan, hatóerejük nemzetközileg sem felmérhető.

Szeptemberben már kezdett jól kinézni a helyzet a feltörekvő devizák számára, mikor a Federal Reserve hatalmas kamatcsökkentése csökkentette a dollár hatóerejét, a forint az egyik legszebben teljesítő volt közülük, és 393 környékére erősödött az euró ellenében.

Aztán Izrael a gázai Hamász után lecsapott az ugyancsak Irán támogatta libanoni Hezbollahra.

Sékel: igen, forint: nem – aztán se sékel, se forint

Szeptemberben kellemesen alakult a helyzet a feltörekvők számára, hiszen a Federal Reserve hatalmas kamatvágása csökkentette a dollár vonzerejét, és a forint ebben a helyzetben az egyik legjobban teljesítő deviza volt.

Aztán jöttek a csipogóbombák, a légitámadások, militáns csúcsvezetőket öltek meg, majd a hét elején elindult a szárazföldi támadás is. Minél jobban ütötték a terrorszervezeteket, az izraeli sékel annál jobban erősödött, a háború lezárásának reményével, másutt azonban pont hogy a háború kiterjedésének veszélyét olvasták ki belőle, és – mily bizarr módon működnek néha a piacok – a feltörekvő piaci devizák a vélt veszélyek (nem utolsósorban egy olajáremelkedés) miatt gyengültek.

Aztán amikor kedden lecsaptak Izraelre az iráni rakéták, a sékel piacán is jött a megvilágosodás, és innentől kart karba öltve menetelt a feltörekvő devizák piaca a gyengébb szintek felé. A forint euró-árfolyama szerda reggel a 399-es szinten is túlról fordult vissza, de nyomás alatt maradt. Ahogy 2023 márciusában is. Rendkívül idegesítő annak, aki őszi külföldi vakációra készül és még nem váltott devizát. 

Tavaly márciusban volt visszaút a forint árfolyama számára

A legutóbbi, másfél évvel ezelőtti 400-at centiző gyengülésből volt a forintnak visszaútja (ami egészen 370 alá vitte). 

Az akkori alaphelyzettel az azonosság: a piacok kamatcsökkentéseket vártak a régió jegybankjaitól, hiszen az inflációs árhullám levonulóban volt (ezek jöttek is, Magyarországon a nyártól). Ez természetszerűleg gyengébb árfolyamot jelent, de az akkori helyzettől most vannak fontos eltérések, amelyek a forint javára szólnak (ezekre visszatérünk).

Összefoglalva a Világgazdaság cikkei alapján, érdemes összehasonlítani a két forintgyengülési hullámot. 

Ezért gyengül a forint euró-árfolyama akkor, és ez változott

 A forint 2023 kora tavaszán a következő tényezők miatt gyengült:

• Kamatcsökkentéseket vártak. Ebben kedvezően változott a helyzet, hiszen a csökkentések java (12,5 százalékról jött le az alapkamat 5,5-re) már mögöttünk van.
• A fejlett jegybankok kamatcsökkentése későbbre tolódik. Ebben is kedvezőbb a helyzet, hiszen a Fed és az Európai Központi Bank is kamatcsökkentésekbe fogott, és sok más jegybank a világon ugyanígy tett, sokan már jóval korábban. (Régiónkban ebből a szempontból a zloty van a legjobb helyzetben, hiszen ott mostanában aligha csökkent kamatot a jegybank, a mostani gyengülést mégsem tudta elkerülni a lengyel deviza sem.)
  – A kormány-jegybank közti feszültség. Időnként vannak pengeváltások (a hangerő sokat csitult), a kamatpályát ez nem tűnik befolyásolni, és egyre közelebb az időpont, amikor lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén 2025 elején. A helyzet ebben a tekintetben is inkább javult, mint romlott a forint árfolyamát tekintve.

– A magyar eszközök kockázati felára a korábbinál magasabb. Ez vált most megint bizonytalanná, hiszen nem tudni, hová fajulhat az izraeli háború és mindez milyen gazdasági hatásokkal jár, különös tekintettel az energia árára, ami az inflációs- és kamatfolyamatokba is komolyan belenyúlhat, közvetlenül érintve a deviza árfolyamát. (Ebben a tekintetben pont időben, szerdán érkezett a Bank of America elemzői (Doan Mai és Mikhail Liluashvili) régiós devizajegyzete, ami szerint a forint következő hónapjait illetően inkább negatív a kilátás

– A költségvetés konszolidálása körül sok a bizonytalanság. Az államháztartás helyzete biztosan téma marad, ahogy az ukrajnai háború és az európai gazdasági növekedés leállása miatt másutt is, de nem mondható, hogy az utóbbi időben ezeket az aggodalmakat többet emlegették volna a devizapiacon, mint korábban.

Akkor most váltsunk devizát, vagy ne váltsunk? Figyeljük az izraeli háborút!

A devizapiaci árfolyamok annyira ingékonyak, hogy erre a kérdésre határozott felelős válasz soha nincs, a kockázatok azonban összefoglalhatók.

Nem szól a forint mellett, hogy tovább csökkennek a kamatok, az európai gazdaság nem akar magához térni, a politika pedig villongóvá vált, és az MNB elnökváltása is okoz némi bizonytalanságot, miközben össze kell állítani a jövő évi költségvetést. A Fed kamatvágása, majd a kínai élénkítés híreit követő piaci optimizmus ugyanakkor jó periódusokat is ígérhetne.

Csakhogy: ezekhez az alaptényezőkhöz majd akkor térhetünk vissza, ha elmúlik a mostani ijedelem, ami akár a 400-on túlra is repítheti a forint árfolyamát, amennyiben a közel-keleti helyzet úgy elfajul, hogy ebből az olajár meredek emelkedését olvassák ki a piacokon. Nemzetközi alapszéllé, "természeti erővé" válhat az is

•  (a pozitív oldalon), ha a november eleji amerikai elnökválasztás utat nyit az ukrajnai háború lezárása felé, 
• és láthattuk azt is – legutóbb a cseh korona e heti szakadásán –, hogy törékeny hangulatban még az is megühet egy régiós devizát, ha a német gazdaságról rossz hírek érkeznek.  

De addig még sok minden történhet Izraelben és a környékén.

A világpiacok, beleértve az olajé, a jórészt elhárított rakétatámadás után a fejük tetejére álltak, de egy nagy közel-keleti háborút még nem áraztak be.