Kiwi-vezér: az MI-ügynökeinket nem kell betanítani és nyelvi korlátjaik sincsenek

Nagy sajtóvisszhangja van a járatkéséseknek, -törléseknek idén, holott a légi közlekedésben nem szokatlan jelenségről van szó. A Kiwinél miként ítélik meg a mostani időszakot?

A koronavírus-járvány megtörte az iparág lendületét, ez vitathatatlan, de az is, hogy a Covid előtti időszakhoz képest több járatot szakítanak meg késés vagy törlés miatt. A pandémia után ráadásul a repülőterek még nem álltak készen az újranyitásra, és az sem elhanyagolható tény, hogy a légtér is egyre zsúfoltabb. A CrowdStrike-frissítés okozta IT-leállás azt bizonyította, hogy milyen előre nem látható tényezőknek van kitéve az ágazat, de említhetném a geopolitikai helyzetet is a rengeteg nemzetközi konfliktussal. Úgy gondolom, ezekből csak több lesz a jövőben, és ott van még az időjárás, a globális felmelegedés is mint a légi közlekedést befolyásoló faktor.

A mi ügyfeleink arra vágynak, hogy az összes repülési lehetőséget megtalálják egy helyen, átlátható árakkal, rejtett díjak nélkül, miközben azt szeretnék, hogy az őket érintő járatkéséseket, -törléseket, de még a becsekkolási folyamatokat is kezeljük helyettük. Éppen ezért fejlesztettük tovább a garanciaprogramunkat, hogy már a foglalás pillanatától érvényes kreditet biztosítsunk a felhasználóinknak, amely egy esetleges törlés esetén azonnal elérhető lesz számukra. Tavaly óta dolgozunk ezen a projekten, vagyis a jelenlegi szituációtól független az új szolgáltatásunk bevezetése.

Magyarország, és ezen belül is Budapest szerepét hogyan látja az európai turizmusban?

Inkább úgy közelíteném meg a kérdést, hogy a magyar piac kulcsfontosságú nekünk. Emiatt vezettük be itt is az átirányítási opciót – melynek értelmében vállaljuk, hogy ha nem tudunk kedvezőbb árat adni a légitársaság árainál, átirányítjuk hozzájuk a klienseket – és a garanciaprogramunkat. Magyarország mellett Csehországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában lesznek elérhetőek ezek a lehetőségek.

A magyar állam által nemrégiben visszavásárolt budapesti repülőtérről mi a véleménye?

Olyan csomópontnak, úgynevezett hubnak tartom a Budapest Airportot, amelynek jelentős szerepe van Közép-Kelet-Európa légi közlekedésében. Tisztában vagyunk az itteni késésekkel, járattörlések, de ahogy már korábban is mondtam, most már megvan ezekre a megoldásunk.

Azt tapasztaljuk, hogy a Ferihegyről repülő magyarok körében a legnépszerűbb desztinációk közé

• Spanyolország,
• Olaszország,
• Németország,
• Görögország,
• az Egyesült Királyság,
• Törökország,
• Franciaország,
• Hollandia,
• Svájc és
• Portugália tartozik.

Ugyanakkor azt is látjuk, érzékeljük, hogy mennyire felkapott lett önöknél Törökország, bár a kimutatásaink szerint a legnagyobb növekedést az úti célok között Albánia produkálta, ahová az előző évhez képest 190 százalékkal több ülőhelyet értékesítettünk Magyarországon. Ezen kívül még Srí Lankát érdemes megemlíteni, az Indiai-óceán északi részén található szigetország is egyre kedveltebb a magyaroknál.

Felkapott lett mostanság a túlzott turizmus mint kifejezés.

Ez a trend – az „overtourism” – az egyre növekvő keresletből fakad, és ez a felelős a sok járatmegszakításért. Hatással van a turisták, de főleg a helyiek életére. Egyre több utas foglal az utolsó pillanatban, melynek egyik oka a klímaváltozás, vagyis az időjárás. A zsúfolt helyszínek helyett sokan keresnek alternatív úti célokat: ilyen a már említett Albánia, de az északon található Norvégia is nagyon felkapott lett az utóbbi években. 

Nem titok, mi csak profitálunk abból, ha olyan helyekre jutnak el az emberek, ahová korábban nem vágytak, és a különböző járatok összekapcsolása is a malmunkra hajtja a vizet. Nem félek attól, hogy a hirtelen felfedezett célpontok esetében is kialakul túlzott turizmus, mivel szerintem egyre több az impulzív vásárló, aki az utazás előtti napokban foglal, amikor már megbizonyosodott az időjárási körülményekről.

A mesterséges intelligencia rohammértékű fejlődése mennyire írja át a szabályokat az iparágban, és egy olyan technológiai vállalatnál, mint az önöké?

Egy techcég vagyunk, ezért ahol tehetjük, mesterséges intelligenciát használunk. Nagy csodálója vagyok az MI-nek, amelyről úgy vélem, alapjaiban változtatja meg az életünket. Ennek ellenére nem hinném, hogy túlzott hatással lesz a légi közlekedésre a szigorú szabályozások miatt, inkább az optimalizálásban segít majd. Repüléskor, a valós idejű kommunikáció során elképzelhetetlennek tartom, hogy „gépet” használjanak, mert túl nagy lenne a kockázat. Ott van ráadásul még a társadalmi elfogadottság is, amellyel egyelőre meg kell küzdenie ennek a technológiának. Jelenleg ugyanis teljesen másként ítélik meg azt a hibát, amelyet ember okoz.

A másik probléma, amellyel mi is szembesülünk, hogy járattörlések, -késések következtében hirtelen megnő a forgalom a platformunkon. A CrowdStrike okozta leállás például húsz-harmincszoros felhasználói volument terelt az oldalunkra. 

A mesterséges intelligencia megjelenésének köszönhetően tudunk változatlan minőségű szolgáltatást nyújtani ezekben a szituációkban, ezért is költünk rá folyamatosan. Oda jutottunk, hogy a megkereséseink ötödét immár az MI-ügynökeink kezelik. Ezek a „robotok” is pénzbe kerülnek, de nem kell őket betanítani, vagyis azonnal hadra foghatók, és nyelvi akadályok sem hátráltatják a munkájukat.