Milyen következményekkel jár a kiemelkedő kukoricatermés?

Ebele Ferenc

A Magyar Agrárkamara főtitkára

Veszteséges termelés

„Egyértelműen veszélyeztetett helyzetben vannak a kukoricatermelők, ezért nagy szükség lenne további állami intézkedésekre. A gazdálkodás a mai árak mellett veszteséges, mivel a hektáronkénti önköltség 200 ezer forintra tehető, miközben a piacon vagy az uniós intervenciós felvásárlási rendszerben 150–180 ezer forintos bevétel érhető csak el. Segíthetne a termelőkön, ha az agrártárca társaságai megkezdenék a korábban kilátásba helyezett 300 000 tonnás állami kukoricafelvásárlást, és beindulna a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közraktározást segítő hitelprogramja. Ugyanakkor a gabonatermelők már visszafogták a növényvédelmi kiadásokat és a műtrágyamennyiséget, és a következő termést megalapozó, jó minőségű vetőmagból is kevesebbet használtak az őszi vetések során.”

Vancsura József

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke

Állami vétel kell

„Néhány százezer tonnás állami felvásárlás már elegendő lenne ahhoz, hogy felhúzza a kukoricapiacot. Eddig meglehetősen »megalázó« volt a helyzet, mivel a felvásárlók sok helyen csak tonnánként 18 ezer forintot kínáltak a terményért, mások pedig még ennyiért sem vettek. Mára valamelyest javultak az értékesítési lehetőségek, hiszen a tonnánkénti árak 22-24 ezer forintra nőttek. Az állami vétel pedig tovább erősíthetné a piacot, főleg azokban a régiókban, ahol a termelőknek nincs elegendő raktárkapacitásuk. Nem kell megrökönyödni azon, hogy az idén nyolcmillió tonna kukorica termett, és ebből négymillió felesleges a belpiacon. A vállalkozásoknak évről évre ilyen jó termésre kellene készülniük, és ehhez jó értékesítési csatornákat kellene felkutatniuk.”

Gőgös Zoltán

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára

MFB-hitel

„A kukoricatermelők pénzhez jutását segíti az a hitelkonstrukció, amely egy közelmúltbeli parlamenti törvénymódosítás nyomán léphet életbe. Mostantól – forgóeszköz-kiegészítésként – azok a piaci szereplők is hozzájuthatnak a Magyar Fejlesztési Bank forrásaihoz, akiknek nincs beruházási hitelük. Az MFB-nek ma 10 milliárd forintos kerete van arra, hogy refinanszírozza azokat a bankokat, amelyek közraktárjegyes konstrukcióban kölcsönt nyújtanak a betárolt terményre. További intézkedésként meg szeretnénk emelni az 50 000 tonnás állami kukoricatartalék-készletet, de ehhez brüsszeli jóváhagyásra is szükség van. Emellett változatlanul azt kérjük az EU-tól, hogy az unió az idei intervenciós időszakban törölje el a 700 000 tonnában maximált felvásárlási korlátot.”

Bárány László

A Baromfi Terméktanács elnöke

Olcsóbb takarmány

„A takarmányárak csökkenése az utolsó szalmaszál volt, amelyben a baromfitermelő vállalkozások megkapaszkodhattak. Óva intek azonban mindenkit attól, hogy túlértékelje a mai helyzetet. Bár az olcsóbb gabonák 28-30 forinttal csökkentették egy kilogramm élő baromfi előállítási költségeit, a megtakarítás 40 százalékát az importból származó szója, illetve a termeléshez felhasznált energia drágulása azonnal elvitte. Végeredményben a gazdálkodók – egy kilogramm élő baromfira vetítve – a korábbiakhoz képest 15-20 forint árelőnyhöz jutottak, de az üzletláncok azóta ugyanilyen mértékben szorították le az ipari átadási árakat. Tapasztalataink szerint az üzlethálózatok legalább 80 százalékát »zsebre tették« annak, amit árcsökkentés címén az ágazati szereplőkből kipréseltek.”

Sákán Antal

A Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke

Fejlesztések

„A gabonaárak csökkenése nem vezet majd a hazai sertésállomány növekedéséhez, mert a termelés egyéb feltételei nem javultak jelentősen. Akik az elmúlt időszakban abbahagyták a sertéshizlalást, az olcsóbb takarmányok miatt nem kezdik újra a gazdálkodást, mivel tevékenységeiket irreálisan magas és kitermelhetetlen, 15 százalékos kamatozású hitelekből kellene finanszírozniuk. Az uniós előrejelzések szerint közösségi szinten további 10-20 százalékos állománycsökkenés várható a következő időszakban, és hasonló lehet a tendencia Magyarországon is. Különösen nehéz helyzetben vannak a nagy állattartó telepek tulajdonosai, akiknek jelentős beruházásokat kell végrehajtaniuk, hogy eleget tehessenek az unió környezetvédelmi, »keresztmegfelelési« előírásainak.”