Eső után köpönyeg

Bővíteni szeretné Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a hatáskörét.

A készülő törvénytervezet szerint a felügyelet megszabhatná, milyen feltételekkel vezethetnek be a pénzintézetek kockázatos termékeket, sőt, ha úgy látja jónak, az ügyfelek érdekében akár meg is akadályozhatja a rizikós konstrukciók piacra lépését.

Ez örvendetes. Jó néhány olyan pénzügyi szolgáltatást láttunk mostanában, amelyben az egykor lelkes ügyfeleknek csalódniuk kellett. A legfrissebb botrány az ingatlanalapok körül robbant ki, amelyeket a pénzintézetek bármikor visszaváltható befektetésként sóztak rá az ügyfelekre, és emiatt kis híján fizetésképtelenné tették őket. Néhány héttel korábban pedig a hatóságok által sokat támadott jenhitel kérészéletű karrierjének lett vége.

A bankmentő csomagra is leginkább az éveken át nagy tömegben, felelőtlenül kiszórt devizahitelek miatt van szükség. A bankok mohóságukban több mint 14 000 milliárd forintosra hizlalták a devizahitel-állományukat, most pedig bajban vannak, mert nem jutnak forráshoz a bankközi piacokon.

A gyakran szintén állami segítségre szoruló anyabankok nem bírják már kisegíteni itteni leányaikat, a többi külföldi hitelintézet pedig – érthetően – a szaporodó bankcsődök láttán szívesebben kölcsönöz olyan piaci szereplőknek, amelyek hitelére állami garanciát vállalnak.

Hogy a jövőben biztonságosabban működjék a pénzügyi rendszer, a PSZÁF jogkörét kibővítő módosítás olyan pénzügyi mutatószámokat is tartalmaz majd, amelyek segíthetnek a felügyeletnek abban, hogy jobban fel tudja tárni a pénzügyi rendszerben lévő kockázatokat. Ezzel azonban az események tükrében kissé már elkésett a kormány. A tervezett szigorítás legfeljebb arra lehet alkalmas, hogy a jövőben ne legyen szükség a most elfogadott banktámogató csomaghoz hasonló intézkedésekre.