Kényes igazságügyek

Újabb kemény fába vágta a fejszéjét a fáradhatatlan francia államfő, Nicolas Sarkozy: a gázai tűzszüneti terv körüli bábáskodása mellett a múlt héten a hazai igazságügyi rendszer átfogó reformjának a bejelentésére is időt szakított. Nem akármilyen reformról van szó, hiszen az elképzelés szerint egy kétszáz éves intézmény szűnne meg a vizsgáló-bírói poszt eltörlésével. Honoré de Balzac a 19. században még Franciaország leghatalmasabb embereiként jellemezte a vizsgálóbírókat, akiknek egyszerre volt a feladatuk a bűnügyi nyomozások vezetése és a gyanúsítottak jogainak a védelme.

Sarkozy most éppen a két szerepkör keveredésének a tarthatatlanságával indokolja a reform szükségességét, amelynek során az angolszász jogi hagyományoknak megfelelően az ügyészek és a rendőrök kezébe kerülne a nyomozás felügyelete. Az államfő parlamenti ellenzéke és a vizsgálóbírók többsége szerint azonban a változások az igazságszolgáltatás politikai befolyásolásának az eszközévé válhatnak, hiszen a tervek nem szólnak az ügyészség függetlenségének a biztosításáról.

A kritikusok vehemensebbje ezért nem kevesebbet állít, mint hogy a reform a vizsgálóbírók politikai korrupció elleni harcának megbosszulására születik. Tény, hogy kitartó vizsgálóbírók álltak/állnak a Francois Mitterrand és Jacques Chirac korábbi államfők kétes ügyeit feltárni igyekvő nyomozások mögött, de ők vezették a 90-es évek nagy vállalati visszaéléseinek a feltárását is. BÁ