Mikor lábalhat ki a recesszióból a magyar gazdaság?

Barcza György

A K&H Bank vezető elemzője

Előttünk a neheze

„Még csak most kerültünk recesszióba, és bizonytalan, mikor érhet véget, csak valamikor 2010-re javulhatnak a növekedés külső feltételei. Ez évre egy és három százalék közötti visszaesés tűnik reálisnak, bár az év eleji ipari adatok ennél jóval nagyobb zuhanást sugallhatnak majd. Emögött azonban a készletek csökkentése áll, amely a visszaesések elején törvényszerűen bekövetkezik, a tartós termeléscsökkenés csak a második negyedéves adatokból lesz kiolvasható. A potenciális növekedésünkkel is gond van, és a rosszabb makrogazdasági teljesítmény például magasabb finanszírozási költségekben testesül meg a hazai vállalkozások számára. Ennek orvoslása valószínűleg a következő kormány feladata lesz, és ez fontosabb is számunkra, mint a korai euróbevezetés.”

Németh Dávid

Az ING Bank makroelemzője

Romló feltételek

„Az idei évre 1,5 százalékos GDP-csökkenést valószínűsítünk, 2010-ben viszont 1,7 százalékkal növekedhet a gazdaság. Az idén nem mutatkozik olyan tényező vagy ágazat, amely növekedést produkálhatna. A felhasználási oldalon elkerülhetetlennek látszik a fogyasztás visszaesése a mostani, fenntarthatatlan szintről, de a romló finanszírozási feltételek miatt a beruházásoknál is további csökkenés valószínű. Az EU-s forrásoktól ugyan mindig fordulatot várunk, de a transzfer időről időre elmarad a várttól. Ezúttal a külkereskedelem sem menti meg a hazai gazdaságot, mint ahogy tette az előző években. 2010-re várható fordulat a nemzetközi konjunktúrában, amely Magyarországon is generál némi növekedést, de az igazi fordulatra tovább kell majd várni.”

Török Zoltán

A Raiffeisen Bank vezető elemzője

Fordulat kell

„Az idei év egészére csökkenő GDP-re számítok, éves átlagban 2,5 százalékos lehet a visszaesés, és főként az első fél év hozhat súlyosabb zuhanást. A recesszió 2010-ben érhet véget, de még ekkor is csak stagnáló növekedésre számítok. Már az elmúlt két évben is csak egyszeri tényezők miatt tudott némi bővülést elérni a gazdaság, 2007-ben a kiugró export, tavaly pedig a jó mezőgazdasági termés miatt. Az idén azonban egyetlen olyan tényező sem látszik, amely növekedést generálhatna; Európa is recesszióban van, és később sem valószínű kiugró keresletnövekedés a külpiacokon. A kedvezőtlen tendenciában a termelékenység és a foglalkoztatás növekedésére lenne szükség a változáshoz, amelyhez elengedhetetlen lenne egy gazdaságpolitikai fordulat.”

Nyeste Orsolya

Az Erste Bank vezető elemzője

Strukturális gondok

„Bár egyelőre elég bizonytalan, hogyan alakul a magyar gazdaság idei éve, az valószínűnek látszik, hogy a GDP szempontjából az első fél év lesz a mélypont. Legkorábban 2009 második felében, de lehet, hogy csak 2010-ben indul meg a kilábalás, ez főként az európai konjunktúra felívelésétől függ, azonban az utóbbira vonatkozó kilátások is számottevően romlottak az utóbbi napokban. Az egyszázalékos magyar GDP-visszaesés mára elég optimista prognózisnak számít, reálisan inkább 1,5-2,5 százalék körül lesz a csökkenés mértéke. A jelenlegi, strukturális gondokkal terhelt körülmények között lehet, hogy a potenciális növekedésünk sincs 3 százalék, de még ezt is csak 2011–12 körül érhetjük el újra, már ha lehet a mostani helyzetben ilyen időtávra bármit is előre jelezni.”

Kondrát Zsolt

Az MKB Bank vezető elemzője

Külső hatások

„A hazai növekedési kilátások az eurózóna recessziójával és a banki hitelezési aktivitás jelentős szigorításával párhuzamosan nagymértékben romlottak, 2009-re 2,8 százalékos visszaesést várok. A hitelesség növelése érdekében a kormány tovább csökkenti a költségvetés hiányát, míg a jegybank viszonylag magasan tartja a kamatot, így nem képesek a növekedést ösztönözni. Kilábalásra a külföldi gazdaságélénkítő csomagok hatására már a 2009 második felében beinduló világgazdasági fellendülés nyomán számítok, így 2010-ben akár 3 százalék körüli mértékben is nőhet a hazai GDP. Ha azonban a világgazdaság fellendülése késik, akkor Magyarországon is mélyebb lesz és tovább tart a recesszió. Ez esetben 2009-ben négy, 2010-ben egy százalék körüli visszaesést várok.”