BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Fenntartható-e és miként a magyar adósságpálya?

A pénzpiaci szakértőket arról kérdeztük, mi a feltétele annak, hogy fenntartható fejlődési pályára álljon a magyar gazdaság. Elemzők szerint a kormány tervezett intézkedései alapvetően biztatóak, de vannak jelentős kockázatok is a jövőre nézve.
2009.05.15., péntek 00:00

Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője. Elhúzódó recesszió. „Az idén az államadósság még meredeken nő, de a tervezett intézkedések maradéktalan megvalósítása esetén a GDP 80–82 százaléka között stabilizálódhat. A világgazdasági recesszió enyhülése és a kilábalás megindulása itthon is a növekedés beindulását, a kamatok csökkenését és az árfolyam erősödését eredményezné, ez pedig több oldalról is a költségvetési hiány és az adósságráta mérséklődéséhez vezetne. A recesszió elhúzódásának kockázata azonban jelentős, és a kilábalás egyelőre nem indult meg. A hazai kiadáscsökkentő intézkedések későbbi visszafordítása ellen sincs garancia, a munkaerőpiac és az adórendszer növekedést serkentő reformja még csak ígéret. A nagyobb hiány és a tovább emelkedő adósság ellen rövid távon a tervezett adócsökkentések halasztása szolgálhat.”


Jobbágy Sándor. A CIB Bank szenior elemzője. Hitelfelhasználás. „A fő kockázatot hosszú távra vonatkozóan alapvetően nem az IMF–EU-hitelcsomag jelenti, hanem az, ha azt Magyarország nem megfelelően használná fel. Emellett negatív lenne, ha nem sikerülne a költségvetési kiigazítást folytatni (az elsődleges többlet növelése érdekében), illetve olyan szerkezeti reformokat megvalósítani a munkaerőpiacot és az adórendszert illetően is, amelyek tartósan javítanák a GDP növekedési potenciálját. Ezen kockázatok szempontjából kritikus időszakban vagyunk, és várhatóan leszünk is még az előttünk álló két évben. A jelenleg törvényhozási szakaszban lévő intézkedések rövid távon jó irányba mutatnak, de a többi kockázati tényezőt illetően csak a válság után kialakuló gazdaságpolitika alapján tudunk hosszabb távú képet felvázolni.”


Kondora Szilárd. Az OTP Bank elemzője. Javul az egyenleg. „A közelmúltban felvázolt költségvetési kiigazítás a kiadási oldalra összpontosító program, amelynek végrehajtásával számottevően mérséklődhetnek az ország adósságpályájának fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok. Az intézkedések következtében javul a költségvetés kamatkiadások nélkül számított egyenlege, s ez középtávon lehetővé teszi az adóterhelés mérséklését és a költségvetési újraelosztás csökkentését. Ez a struktúra pedig az eddigiekhez képest kedvezőbb feltételeket jelenthet egy magasabb gazdasági növekedés eléréséhez. A globális kockázatvállalási hajlandóság erősödésével újra elindulhat a hosszú távú kamatok konvergenciája, amely a reálkamatok (adósságkockázati felárak) csökkenése révén járulhat hozzá az adósságpálya fenntarthatóságához.”


Németh Dávid. Az ING Bank elemzője. Munkavállalás. „Azon múlik a fenntarthatóság, hogy a végrehajtott kiadáscsökkentésekből mennyi az, amennyi strukturális változást is hoz. Sajnos egyelőre elég sok területen a régi rossz struktúrák konzerválódtak, de néhány területen, például a nyugdíjrendszerben vannak ígéretes változtatások. Ilyen a korhatár tervezett emelése, illetve a rokkant-nyugdíjazási rendszer rendbetétele. A növekedés oldaláról viszont még mindig meglehetősen nagy lemaradásban vagyunk a többi régiós országhoz képest, habár a világgazdasági válság elmúltával bizonyára nálunk is tapasztalható lesz az élénkülés. A gond az, hogy az embereket még mindig semmi nem ösztönzi kellőképpen a munkavállalásra, illetve a teljes keresetük bevallására. Ezen a téren jó lenne, ha kialakulna egy széles körű konszenzus.”


Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője. Kockázatok. „Rövid távon elkerülhetetlen, hogy emelkedjen az adósságráta a nominálisan is csökkenő GDP miatt. Szintén átmeneti lökést ad a bruttó adósságnak az IMF-től és az EU-tól felvett hitel, amelynek egy részét továbbhitelezi az állam – némi felárral – a bankoknak, egy részével pedig a korábbi adósságokat váltja majd ki. Amennyiben azonban valóban 3 százalék felett alakul az idei hiány, akkor még magasabb szintről kell visszahozni az adósságrátát. Az eddigi magas reálkamaton mérsékel majd az ismét felpiszkált infláció. Hosszabb távon azonban a növekedés lesz az elsődleges. Ehhez jó alapot jelent a mostani kormányprogram, de a reformokat tovább kell vinni. Kockázatot jelent, ha az egy éven belül jövő új kormány visszafordítaná az eddig elért eredményeket is.”

-->

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.