Érdekes részletek a jövő évi adójavaslatokban

A javaslatokban szereplő nagyobb tételek – mint a munkáltatói tb-járulék 5 százalékpontos csökkentése vagy a szuperbruttósítás és az szja-sávok 5 millió forintra való feltolása – híre valószínűleg már mindenkihez eljutott, de a több mint százoldalas törvényjavaslatban számos olyan javaslat van, amelyet érdemes már most figyelembe venni a jövő évi elképzelések kialakításánál. Egyes iparágakban a várható adóváltozások alapvetően rendezhetik át a működési struktúrákat.

Elsősorban az ingatlanüzletben érintetteknek kell alaposan átgondolniuk a gazdálkodásukat. Az illetékmértékek 10 százalékról egymilliárd forintig 4 százalékra, e felett pedig 2 százalékra, de maximum 200 millió forintra csökkennek; ez akár jó hírnek is tűnhetne az érdekeltek számára, de mivel a 10 százalékot elvétve sem fizette meg eddig senki, ezért ezt a változást inkább adóemelésként fogják az érintettek megélni. A javaslat ugyanis bevezeti az „ingatlannal rendelkező társaság” fogalmát. Ezeknél az eddigi lehetőségekkel szemben már adót visel majd az esetleges árfolyamnyereség. Ezentúl mindazon cégek adásvételénél, ahol legalább a tulajdon 75 százaléka gazdát cserél, és bármilyen ingatlan van a cégben, az erre jutó arányban illetékfizetési kötelezettség fog keletkezni. Függetlenül attól, hogy jogi értelemben az ingatlan tulajdonosa nem változik. Nem véletlen, hogy az ingatlanos szakma az ingatlan-

piac válsága mellett nem túlzottan lelkesedik ezekért a változásokért.

A másik jelentős változás, amely szintén sok ingatlanos cégcsoportot érint, az úgynevezett „offshore” szabályok szigorítása. Az ellenőrzött külföldi társaságból származó jövedelem után is meg kell fizetni a társasági adót, és ez akár az uniós országban lévő cégben keletkező jövedelemre is kiterjedhet, ha nincs valós gazdasági jelenlét az adott országban. A nem egyezményes országokban lévő cégeknek kifizetett kamatra, jogdíjra, szolgáltatási díjra bevezetik a 30 százalékos forrásadót. Mindezeket a szabályokat azonban felülírhatják a kettős adózás elkerüléséről kötött egyezmények. Ezekből pedig van bőven. Jelenleg 65 hatályos egyezményünk van, ezért gyakrabban kell majd ezeket is forgatniuk a külföldi cégekkel üzletelőknek. Az elmúlt években pedig ezek olvasása azért nagyon sok cégnél nem volt a mindennapi rutin része. Látszólag ezek az egyezmények kísértetiesen hasonlítanak egymásra, de ha a részletekbe belemegyünk, akkor sokszor pontosan az említett tételeknél különböznek egymástól. A következő hónapokban ezért lesz munkájuk bőven az adótanácsadóknak, ügyvédeknek, cégbíróknak, akik az új cégstruktúrák kialakításán, végrehajtásán dolgoznak majd.

A társasági adózás átlagos adóterhe érdemben nem fog változni. A 16+4 százalékos társasági és különadó helyett az egységes 19 százalékos kulcs lép be, de az egyes vállalkozások számára fontosabb lehet az adókedvezmények, illetve adóalap-csökkentő, -növelő tételek változása. Sokaknak fáj majd, hogy az iparűzési adó nem vonható le még egyszer a társaságiadó-alapból, így sajnos a legjobban utált adónál nemhogy csökken, de még nőni is fog a teher. Ám szigorodik a k+f költségként elszámolható tétel definíciója. Az új szabályok alapján nehezebb lesz a „kamu” kutatásokat is kedvezményként elszámolni.

Már most nagy vita van az iparűzési adó beszedésének az APEH-hez való telepítéséről. Sok önkormányzat félti a bevételét, pedig az egyértelmű, hogy ez a bevétel továbbra is az önkormányzatokat illeti. Az egységes beszedés viszont jelentős adminisztrációs könnyebbséget jelenthet azoknak a cégeknek, amelyeknek több településen van telephelye. Egységes bevallás, egy a társasági adóval együtt lebonyolított ellenőrzés sokaknak könnyítheti meg az életét, miközben várhatóan a beszedés, ellenőrzés hatékonysága is javul. A 90-es évek végén még hasonló vita volt arról is, hogy szabad-e a tb-járulék beszedését és ellenőrzését az APEH-be olvasztani, de ma már nem lehet kétséges, hogy ez a megoldás sokkal hatékonyabb. Pár év múlva remélhetőleg hasonlóan vélekedünk az iparűzési adó lebonyolításának APEH-hez való telepítéséről.

Számos apró változás van még, ezekből csak néhányat említenék. Az eddig nem igazán működő „szokásos piaci ár” megállapításának díja jelentősen csökken. Ez nyugodtan tekinthető befektetésösztönző lépésnek is, hiszen ha az APEH futószalagszerűen tudná kiadni ezeket a határozatokat, akkor a cégek is érdemben tudnák az adókockázatukat csökkenteni. Ez különösen a mai vérzivataros időkben sokak számára jelentene jó hírt.

Hasonlóan pici, de hasznos előrelépésnek tekinthető, hogy a külföldi telephelyeken végzett tevékenység után megszűnik az iparűzési adó fizetésének kötelezettsége. Ez a szabály eddig egy kis magyar abszurd jelenség volt. Bevétel nem volt ugyan belőle, de volt olyan ügyfelünk, aki pontosan e szabály miatt nem hozta Magyarországra a regionális szolgáltató központját.

Lényeges tehercsökkenés lehet még egyes cégeknél a fix egészségügyi hozzájárulás megszűnése, de ennek a változásnak a vagyonadós törvényjavaslatba helyezése azt sejteti, hogy ha a vagyonadó elbukik a parlamentben, akkor valószínűleg ettől az adócsökkentéstől is elbúcsúzhatnak a vállalkozók. Ezt a csökkentést részben ellensúlyozza majd a rehabilitációs hozzájárulás ötszörösére emelése.

Összegzésképpen megállapítható, hogy a cégek többségénél – elsősorban a tb-járulék csökkenése miatt – mérséklődik az adóteher, de az ágazati és cégspecialitásoktól függően számos egyéb tétel mozdíthatja el pozitív vagy negatív irányba az egyes cégek adóterhelését. Ha június végéig a jövő évi törvényjavaslatot a terveknek megfelelően elfogadja a parlament, akkor a szokásosnál több idő lesz a felkészülésre, de erre most szükség is lesz.

A szerző a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter