Visszaszorulhat-e a devizahitelezés Magyarországon?

Bánfalvi László, Az Otthon Centrum Hitel Center ügyvezető igazgatója

Feltárt kockázatok

„A devizahitelek – különösen a lakossági kölcsönöknél – az elmúlt időszakban nagy teret nyertek a magyar piacon. Ennek racionális oka volt: egyszerűen olcsóbb volt devizában eladósodni, mint forintban. Ez a helyzet jelenleg is fennáll, hiszen a forinthitelek kamata még mindig jóval magasabb, mint akár a svájcifrank- vagy euróalapú kölcsönöké. Ameddig ez fennmarad, addig nem esik vissza jelentősen a devizahitel. A megszüntetés lehetősége (amenynyiben erre jogszabály születik) természetesen fennállhat, de erre szerintem csak rendkívüli esetben kerülhetne sor. Amire viszont mindenképpen nagyobb hangsúlyt kell helyezni: a devizahitelek kockázatait részletesen meg kell ismertetni az adósokkal, mivel ez elengedhetetlen.”

Szabó Levente, A Takarékbank ügyvezető igazgatója

Eltérő hatások

„A devizahitelezés jövőjét vizsgálva célszerű szétválasztani a lakossági, vállalati és önkormányzati szegmenseket. Azon ügyfeleknek, akiknek nincs devizabevételük, vagyis természetes fedezettségük az árfolyamkockázattal szemben, a jövőben főleg forintban hiteleznek a bankok. Ez alapvetően a lakossági és önkormányzati szegmenst jellemzi majd. A vállalati szektoron belül az exporttal foglalkozó cégek devizahitelezése folytatódhat, míg a devizabevételekkel nem rendelkező vállalatokat inkább a forintfinanszírozás irányába próbálják majd terelni a hitelezők. Itt érdemes utalni az MFB-s refinanszírozási konstrukciókra, amelyek még jó ideig népszerűek maradhatnak a forintalapú finanszírozás és a kedvező, EURIBOR-alapú kamatbázis miatt.”

Erdei Tamás, Az MKB Bank elnök-vezérigazgatója

Más megítélés

„Lakossági fronton akár jelentős mértékben is visszaszorulhat a hitelezés a svájci frank, a japán jen, az amerikai dollár és a hozzájuk hasonló »idegen« devizák viszonylatában. Más a helyzet a vállalatok esetében: az árfolyamkockázat minimalizálása érdekében őket abban a pénznemben indokolt finanszírozni, amelyben a bevételeik keletkeznek. Miután Magyarország belátható időn belül az euróövezet tagja lesz, az euróalapú finanszírozás az egyéb devizanemekben történőtől eltérő megítélés alá esik: amíg a számottevő kamatkülönbözet nem mérséklődik, az euróhitelezés piacképes megoldás marad. Igaz, jóval szabályozottabb és szigorúbb feltételekkel, beleértve az ügyfelek jövedelmi helyzetének behatóbb vizsgálatát éppúgy, mint az átgondoltabb finanszírozási arányokat.”

Lukácsi Zoltán, A CIB Bank lakossági marketingigazgatója

Nagy árelőny

„Amíg a forint- és az eurókamatszint közötti különbség nem mérséklődik 2-3 százalékra, addig nem számítunk a lakossági devizahitelek arányának markáns visszaesésére. A forintalapú, piaci kamatozású hitelek kamatlába ugyanis jelenleg 5-6 százalékkal meghaladja az euróalapú kölcsönökét, így törlesztőrészletük is jelentősen magasabb. Korábban az állami kamattámogatású forinthitelek alternatívát jelentettek, ezek átalakulása további csökkenést eredményez. A devizahiteleken belül – a korábban egyeduralkodó svájci frank helyett – jelenleg az euróalapú kölcsönök felvétele jellemző. Úgy véljük, ezek kockázata jóval alacsonyabb, hiszen az átlagosan 15-20 évre felvett lakáshitelek visszafizetése során Magyarország is bevezeti az eurót, így idővel megszűnhet az árfolyamkockázat.”

Soós Csaba, A Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese

Versenyképesség

„Nem megkérdőjelezve a devizahitelezés visszaszorulásának szükségességét, rövid távon nem számítok a forinthitelek irányába történő jelentős aránybeli eltolódásra. Mindennek ugyanis szükségszerű előfeltétele, hogy a forint- és a devizakamatlábak között jelenleg tapasztalható, még mindig jelentős különbségek tovább csökkenjenek. Természetesen mindezt lehet tompítani különféle akciókkal, de a tartós forinthitel-preferencia megteremtésére nem reális alternatíva kizárólag ennek az eszköznek a használata. Mindaddig, amíg a versenyképes forinthitelezés feltételei nem teremtődnek meg, marad a devizahitel-felvétel során a transzparens, korrekt tájékoztatás, a devizahitellel már rendelkező ügyfelekkel szemben pedig a proaktivitás és rugalmasság a kölcsönök esetleges átütemezésére.”