Szükség van-e a sztrájktörvény módosítására?

Dávid Ferenc
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára
Tisztázni kellene a szabályokat
„Szövetségünk már a 2008. évben is kezdeményezte a sztrájkról szóló törvény módosítását, azért, hogy az ország lakossága és vállalkozói biztosan hozzájussanak az általuk megfizetett alapvető közszolgáltatásokhoz. A jelenlegi, 1989-ben meghozott törvény ugyanis mára már meglehetősen hézagos, így a sztrájkolóknak nem kerül nagy erőfeszítésébe az, hogy visszaéljenek vele. A szolidaritási sztrájk címszó alatt például ma semmiféle korlátozás nincs: így a munkát beszüntetőknek a munkáltatójukkal nem kell egyeztetniük sem a demonstrációról, sem az elégséges szolgáltatásokról. Mindezek ellenére szövetségünk nem a törvény egyoldalú szigorítását szorgalmazza, hiszen nem célunk a munkavállalói jogok csorbítása. Csak a játékszabályokat kellene végre tisztázni.”

Király József
A Malév humánpolitikai igazgatója
Súlyos károk
„Az elmúlt időszak sztrájkjai ráirányították a figyelmet a jelenleg hatályos törvény hibáira és hiányosságaira. A szakszervezetek a törvény által biztosított tág kereteket kihasználva folyamatosan és kiszámíthatatlan módon tudnak élni a munkabeszüntetés eszközével. Ez a kiszámíthatatlanság súlyos károkat okozhat – ellentétben a sztrájk eredeti céljával, azaz a nyomásgyakorlással – nemcsak a munkáltatóknak, hanem a szolgáltatásainkat igénybe vevő utasainknak is. Jelen helyzetben a munkáltató számára egy lehetőség kínálkozik, hogy kollektív szerződés keretében állapodjon meg a dolgozók képviselőivel a sztrájk gyakorlásának szinte valamennyi részletszabályáról, ezzel a törvény eredeti céljainak megfelelő mederbe terelve a munkavállalói nyomásgyakorlás eme eszközét.”

Tomasitz István
A BKV Zrt. megbízott jogi igazgatója
Régi lemez
„A probléma nem új: a sztrájkolók és a munkáltatók nem tudnak megállapodni az elégséges szolgáltatás mértékében. Az egyik minél alacsonyabban, a másik minél magasabban határozná meg ezt a számot. A közlekedést érintő demonstráció esetében a legfontosabb szereplő az utas, aki ebből annyit érzékel, hogy nem jön a megszokott járat. E probléma csak egy a sok közül, amelyet nem rendez a sztrájktörvény, de még sorolhatnám: nincs összhangban a munka törvénykönyvével, nem szabályozott a sztrájkbejelentés, a jogellenes célok nincsenek meghatározva, a munkabeszüntetés egyéb formái ismeretlenek a magyar jogban stb. Ezeket a sztrájkban közvetlenül érintett felek nem tudják szabályozni. A jogalkotó bölcsességére kellene bízni a megoldás megtalálását. Erre már húsz éve várunk.”

Potykiewicz Tamás
A Magyar Posta Zrt. humánerőforrás-gazdálkodási igazgatója
Hiányos törvénykezés
„A sztrájktörvény azonnali módosítására feltétlenül szükség van. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a jelenleg is hatályos törvény már húsz évvel ezelőtt is csak nagy vonalakban szabályozta a sztrájkot, ami az elmúlt évek során nem követte a társadalmi elvárások által megkövetelt igényeket. Nem tisztázott például, hogy mi számít a sztrájkolók gazdasági és szociális érdekének, ilyen alapon gyakorlatilag bármilyen indokkal lehet ma demonstrálni. Egyértelműen meg kellene határozni az egyeztető eljárás menetét is, hogy a sztrájk alatt kinek és milyen hierarchikus szintnek kell igazából tárgyalnia. Mielőbb szabályozni kell a munkabeszüntetés idejére szóló elégséges szolgáltatások kérdéskörét, ennek pontos tartalmát ugyanis a jelenlegi törvény egyetlen paragrafusa sem követeli meg.”

Pataky Péter
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke
Kulturális problémák
„A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének már évek óta az a határozott álláspontja, hogy a sztrájktörvény úgy jó, ahogy van. A felmerülő problémák jelentős részét meglátásunk szerint így nem a sztrájktörvény módosításával kell megoldani. Már csak azért sem, mert az egyik legnagyobb probléma szerintünk a sztrájk gyakorlásának a kultúrája. Míg ugyanis az egyik szakszervezet képes napokkal előbb jelezni a munkabeszüntetést, addig a másik érdekképviselet egyik óráról a másikra nehezíti meg sztrájkjával mások életét. Hasonló a helyzet az elégséges szolgáltatás tekintetében is. Ahol felelősen gondolkodó felek tárgyalnak, figyelembe veszik a szolgáltatást igénybe vevők érdekeit is. A magatartást, hozzáállást nem hinném, hogy a sztrájktörvény módosításával lehetne megváltoztatni.”