Forrongó Kaukázus
Az Azerbajdzsánba ékelődő Hegyi-Karabah a Szovjetunió felbomlását követő legvéresebb etnikai öszszecsapások eredményeként került kvázi örmény fennhatóság alá, ám a terület helyzetének rendezésére az 1994-től érvényes tűzszünet alatt sem született megállapodás.
Törökország 1993-ban az Azerbajdzsán melletti szolidaritás kinyilvánításaként zárta le Örményországgal közös szárazföldi határát. A török–örmény kapcsolatok normalizálásához vezető egyezmény ratifikálása mindkét parlamentben megakadt; az örmény népirtás ügye mellett a fő vitatémát Hegyi-Karabah jelenti.
A konfliktus Európa részéről főként az energiaellátás biztonsága miatt érdemel figyelmet. Az elmúlt hónapok örmény–török közeledése miatt „megsértődött” Ilham Alijev azeri elnök tavaly Oroszországgal kötött gázszállítási szerződést, rontva az esélyét az EU által is támogatott, Törökország részvételével tervezett Nabucco-projekt életre keltésének. A közeledés megakadása ugyanakkor aligha oszlathatja el az azeri aggályokat, mert az ország máris külpolitikai elszigeteltségbe manőverezte magát. Reális veszéllyé vált ráadásul a fegyveres konfliktus kiújulása Örményország és Azerbajdzsán között, annak pedig a régió egészére nézve súlyos következményei lehetnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.