Hogyan javítható a természeti károk kockázatkezelése?

Püski András, A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetségének elnöke
Átfogó rendszer
„Jelenleg nincs megfelelő rendszer hazánkban a természeti katasztrófák kezelésére. Kockázatkezelés és megelőzés helyett kényszer szülte intézkedések és az öngondoskodás ellen ható utólagos kártalanítások rendszere működik. A Mabiasz meggyőződése, hogy a katasztrófakárok kezelésének jelenlegi, milliárdokat felemésztő eseti megoldásai helyett egy átfogó kockázatmegelőzési és -kezelési rendszer létrehozására van szükség, melynek különböző formáira számos nemzetközi példát találunk. Ahhoz, hogy mindez hazánkban is létrejöjjön, a Mabiasz egy munkabizottság felállítását javasolja kormányzati koordináció mellett, mely bizottság a tények és lehetőségek feltárását követően – a szociális szempontokat is figyelembe vevő – javaslatokat dolgozna ki.”

Szombat Tamás, Az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese
Lefedettségnövelés
„Biztatónak tartom, hogy az elmúlt hetekben felvetődött egy új katasztrófabiztosítási rendszer kialakításának a kérdése. Valóban hasznos lenne tisztázni az állam szerepvállalásának a kereteit az ilyen károk esetében, s pontos határvonalat húzni az állami kártalanítás és az üzleti biztosítások között. Ha valóra is válik ez az elképzelés, elsősorban arra lesz jó, hogy – indokoltan – leveszi a helyreállítási költségek megtérítésének nem tervezhető nagyságrendjét a mindenkori költségvetésről, ám az egyén esetében nem helyettesítheti, csak kiegészítheti az öngondoskodást. A biztosítók szerepét leginkább az öngondoskodás népszerűsítésében látom, azaz a mostani biztosítottsági lefedettséget 70-ről legalább 90 százalékra kellene felemelni.”

Zsoldos Miklós, Az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója
Katasztrófabiztosítás
„Katasztrófahelyzetekben a biztosítók rendszerint felkészülten, színvonalasan és ügyfélbarát módon teljesítenek. Ezt persze csak olyan károsultak esetében tudják nyújtani, akiknek van biztosításuk. Ezért a legfontosabb, hogy lehetőség szerint minél többen biztosítsák ingatlanjaikat. Ötletként felmerült a kötelező egyéni lakásbiztosítás. Ennek hátránya, hogy ma nem tűzhető ki olyan alacsony díjszint, amelyet mindenki ki tud fizetni, miközben abból megfelelő fedezeti alap is képződik. Azok számára, akik nem tudnak biztosítást kötni, inkább a települések vagy kistérségek által megköthető katasztrófabiztosítások jelenthetnek megoldást. Ezek a szociálisan rászorulók számára alapvető védőhálót teremthetnek, miközben fennmarad az egyéni biztosítás megkötésére vonatkozó érdekeltség is.”

Molnár Oszkár, Edelény polgármestere
Állami felelősség
„A 328 kárt szenvedett ingatlanunk közül 57-nek nem volt biztosítása, hatról nincs tudomásunk, két családnak pedig van ugyan biztosítása, de ez nem terjed ki az árvízkárokra. A kötelező biztosítással az a gond, hogy sokan azért nem védik így a vagyontárgyaikat, mert egyszerűen nincs rá pénzük, s nem azért, mert felelőtlenek lennének. S Edelény sem hibáztatható a természeti katasztrófa következményeiért, hiszen nálunk nincs ártér, a Bódva kettészeli a történelmi városrészt, így az állam felelőssége vethető fel a hetvenes években épült védművek állapota miatt, amelyek képtelenek voltak ellenállni a víznek. Ugyanakkor egyes biztosítók viselkedése is elfogadhatatlan, mert jóval alulbecsülik a tényleges károkat, ezért az önkormányzat igazságügyi szakértőt fogadott fel.”

Gémesi György, A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke
Megelőzés
„Az emberek egy része a mostani katasztrófák bekövetkeztéig sem vette komolyan, hogy mindez megtörténhet velük is. S miután takarékoskodniuk kell a családoknak, sokan megszüntették a biztosításukat. Emiatt persze felvethető a felelősségük, s szóba kerülhetne a kötelező biztosítás bevezetése, de nem tartanám jó megoldásnak, s nagy lenne az ellenállás is. Ugyanakkor valamilyen kárenyhítő alap létrehozásáról lehetne gondolkodni. Ám mindennél fontosabbnak és hatékonyabbnak tartanám, ha az árvizek megelőzésére fordítana az ország nagy energiákat. Ez persze elsősorban állami feladat, de az önkormányzatokra és az állampolgárokra is lehetne kötelezettséget róni, hogy tegyenek meg mindent településük, ingatlanuk vízelvezetése érdekében, s, hogy ne építsenek az ártereken.”