A keynesi kritikusok szerint ez óriási hiba lenne, mivel a magánkereslet kellő megerősödése előtt végrehajtott fiskális szigorítás stagnálásba és deflációba lökné a gazdaságot.
A vita Magyarországon is évek óta folyik: egyensúly vagy növekedés? A látszólag nehéz kérdést azonban esetünkben sokkal könnyebb megválaszolni, mint a fejlett országokban. A korábbi évek erőteljes állami és háztartási eladósodása, a versenyképesség leromlása ugyanis oly mértékben kiszolgáltatottá tette a gazdaságot, hogy a 2008-as finanszírozási, majd a 2010-es szuverén adósságválságot már csak a nemzetközi segítségért vállalt költségvetési kiigazításokkal élhettük túl. Így még csak esély sem volt arra, hogy az új kormány kipróbálja receptjét az adósság fiskális lazítással történő „kinövésére”. Tegyük hozzá: szerencsére.
A növekedési célokat mégsem kell feladni. Esetünkben ugyanis az egyensúly nemcsak kényszer, hanem lehetőség is, amelyet ki lehet használni a régóta halogatott szerkezeti reformokra az alacsony hatékonysággal működő állami rendszerekben. Ez persze munkásabb feladat, és nem olyan népszerű, mint a szimpla keresletösztönzés, viszont tartósan emelheti a potenciális növekedés ütemét. Ideje nekünk is felkészülni az adósság utáni életre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.