Finnország nem támogatja a magyar ötletet

- Kilenc uniós tagállam, köztük Magyarország, Svédország és Lengyelország is a nyugdíjreformok költségeinek figyelembevételét indítványozta az uniós deficitszámítási szabályokban. Mi Finnország álláspontja a javaslattal kapcsolatban?

- A jelenlegi körülményeket figyelembe véve nem támogatjuk az ilyen jellegű változtatásokat. Ugyanis ez megkönnyítené egyes tagországok számára, hogy papíron a GDP 3 százaléka alá szorítsák államháztartási hiányukat.

- Az EU-pénzügyminiszterek múlt heti ülésén az uniós szintű banki adó és a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó kérdése is napirendre került, kevés eredménnyel. Helsinki milyen megoldást támogat?

- Finnország támogatja a bankokra kivetendő uniós szintű adó ötletét. Ami a konkrét megoldást illeti, szerintünk nemzeti hatáskörben kellene hagyni annak eldöntését, hogy egy állam a költségvetésébe vagy külön erre a célra felállított válságalapba gyűjti-e az így keletkező bevételt.

- És a pénzügyi tranzakciókra kivetendő teherrel kapcsolatban mi a véleményük?

- Alapvetően pozitívan viszonyulunk az ötlethez, de szerintünk csak úgy lenne szabad végrehajtani a bevezetést, hogy annak ne lássa kárát az uniós pénzügyi szektor. Ezt úgy lehetne megoldani, hogy globális szinten, mindenhol alkalmaznák a tranzakciós adót. A finn kormány szerint ugyanis kétséges, hogy egy ilyen elvonási mód egyoldalú európai alkalmazása célravezető lenne.

- Holnap informális találkozóra gyűlnek össze az uniós vezetők és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, aki külön munkacsoporttal (Task Force) dolgozik az EU jövőbeni fiskális ellenőrző rendszerének tervezé-sén. Mire számít, elképzelhető előrelépés valamelyik kérdésben?

- Remélem, sikerül olyan döntéseket hoznunk holnap, amelyek előmozdítják Van Rompuy csoportjának a munkáját. Véleményem szerint a tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy bátorítsák a Task Force és az Európai Bizottság tevékenységét az uniós költségvetési koordináció konkrétumainak kidolgozásában.

- A költekező tagállamok szankcionálásával kapcso-latban nem született még döntés…

- Valóban nem, de meg kell találnunk a módját, hogy ezen a téren is konkrét eredmények szülessenek. Erre megítélésem szerint még ez év őszén sor kerülhet.

- Alexander Stubb finn külügyminiszter néhány napja a Törökországgal való uniós együttműködés érdemi elmélyítését sürgette, jóllehet a csatlakozási tárgyalások nem nagyon haladnak Ankarával. Mit vár pontosan Finnország ettől az elmélyítéstől?

- Nagyon fontos, hogy a csatlakozási tárgyalásokat folytassuk Törökországgal. Jelenleg ez az Európai Unió egyik legfontosabb külpolitikai feladata. Ankara meghatározó tényezője a közel-keleti térségnek, és egyben az EU kulcsfontosságú partnere is. Ennek ellenére nem kerülhető meg, hogy Törökország is minden területen eleget tegyen a csatlakozási feltételeknek, akárcsak a többi uniós állam. A törökök gazdasági és kulturális szempontból is gyarapíthatnák az EU-t.

- Nem mond ellent némileg a követelmények betartatásának, hogy Stubb úr egy másik hét végi nyilatkozatában az európai országok túlságosan „kioktató” hangnemét nehezményezte az emberi jogokkal kapcsolatban, és a kérdés eddiginél tapintatosabb feszegetését sürgette, főleg a nagy feltörekvő gaz-daságokkal folytatott párbeszédben?

- Egy uniós tagságra pályázó állam esetében nyilvánvalóan meg kell követelni, hogy az emberi jogi elvárásoknak is megfeleljen. A finomabb hangnem sokkal inkább vonatkozhat például a BRIC országokra. Az emberi jogi kérdések felvetésének továbbra is fontosnak kell lennie, de be kell látnunk, nem ez az egyetlen szempont, amely az Európán kívüli feltörekvő gazdaságokhoz fűződő viszonyunkban fontos szerepet játszik.

Politikai karrierje egyetemista korában kezdődött: 1991-ben indult a parlamenti képviselő-választáson a finn Centrum Párt színeiben, de csak második nekifutásra sikerült bejutnia, 1995-ben.

Matti Vanhanen kormányában először a külkereskedelmi tárcát kapta meg 2005-ben, majd 2007 áprilisa és 2010 júniusa között közigazgatási miniszter volt.

A kormányfői posztot 2010. június 22-e óta tölti be, miután a Centrum Párt az elnökévé választotta.

Házas, férje üzletember, lánya 13, fia 10 éves.

Politikai karrierje egyetemista korában kezdődött: 1991-ben indult a parlamenti képviselő-választáson a finn Centrum Párt színeiben, de csak második nekifutásra sikerült bejutnia, 1995-ben.

Matti Vanhanen kormányában először a külkereskedelmi tárcát kapta meg 2005-ben, majd 2007 áprilisa és 2010 júniusa között közigazgatási miniszter volt.

A kormányfői posztot 2010. június 22-e óta tölti be, miután a Centrum Párt az elnökévé választotta.

Házas, férje üzletember, lánya 13, fia 10 éves. Mari Kiviniemi finn miniszterelnöknő -->