Hogyan alakul jövőre Magyarország versenyképessége?

Barta György
A CIB Bank vezető közgazdásza
A kormányra várva
„Magyarország növekedési deficitje már hosszú ideje az alacsony versenyképesség fő tünete. A lassúság okai közül eddig a kormány a rossz munkaerő-piaci ösztönzőkön igyekezett változtatni. Bár az egykulcsos adózás egyszerűsítő hatása kétségtelen, és az alacsonyabb kulcs talán az adóelkerülést is mérsékelheti, az elvonás mértéke még mindig kiugró az OECD-országok között. Az aktivitási ráta emelésére tett erőfeszítések is várhatóan csak többéves távlaton hozzák meg a gyümölcsüket, az alacsony reálberuházási rátát és a kis- és középvállalkozások súlyos termelékenységi problémáit is csak hosszabb távon lehet kezelni. A potenciális növekedés megugrását és a versenyképesség növelését megalapozó szerkezeti reformokkal még mindig adós a kormány.”

Csaba László
A Közép-európai Egyetem (CEU) professzora
Ellentmondásos jelek
„A mérhető tényezőkben érezhető javulás lesz, függetlenül attól, hogy ez mennyiben tudható be tudatos kormányzati lépéseknek és a konjunktúra természetes helyreállásának. A kivitel, a működőtőke-beáramlás, az árfolyam és a termelés tekintetében a javulás elkerülhetetlen, mert oly alacsony az induló szint. Ami a kevésbé mérhető tényezőket illeti, ott vélhetőleg számos hosszú távú szerződés egyoldalú módosítása, az inflációs cél megemelését célzó megnyilatkozások, a kommunikáció zavarai és a stratégia számokban nem megragadható volta, illetve ebből adódó bizonytalansága együttesen óvatosságra inti a megtakarítót s a beruházót egyaránt. Összességében ellentmondásos jelek mutatkoznak, amit néhány EU-s ország válsága relatív értelemben javít csak, abszolút értelemben nem.”

Ádám Zoltán
A Takarékbank vezető elemzője
Fennmaradó kettősség
„Magyarország nemzetközileg értelmezett versenyképességét jövőre is az EU gazdaságára felfűzött feldolgozóipari és szolgáltató szektorok, illetve a hazai piacra termelő, hazai forrásokból finanszírozott vállalkozások helyzetének kettőssége határozza meg. Az európai konjunktúra, azon belül a német gazdaság dinamikus növekedése jó esélyeket ad a gazdaság külföldi orientációjú szektorának, miközben a hazai kereslet gyengesége és a magyar gazdaság strukturális problémái korlátozzák a hazai orientációjú szektor fejlődését. Az utóbbi szempontjából különösen komoly gond a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága, a forintkamatok növekedése és a magyar kockázati felárak emelkedése, amit csak részben ellensúlyoz az adóterhek csökkenése és a lassan élénkülő hazai kereslet.”

Bojár Gábor
A Graphisoft SE elnöke
Feltételek
„A versenyképesség javulhatna, ha a »radikális« adócsökkentés a nyereségadó és a magas jövedelmek progreszszivitása helyett a munkabér-járulékokat célozná. Továbbá akkor, ha a kormány kétharmados támogatottsága birtokában felvállalná az adórendszer valóban radikális egyszerűsítésével járó konfliktusokat, ez azt jelenti, hogy »a bevallás elfér egy söralátéten«. Ezzel mind a költségvetés, mind a vállalkozások számára megtakarítást érne el. Jó lenne, ha a kiszámíthatatlan és visszamenőleges hatályú szektorális különadók gyakorlata nem ijesztene el a hosszabb távú beruházásoktól, továbbá, ha a kormány a közérdekkel valóban sokszor szemben álló magánérdeket nem legyűrni, hanem okos szabályzással a közérdek szolgálatába terelni igyekezne.”

Balogh Levente
A Szentkirályi Ásványvíz Kft. tulajdonos-ügyvezetője
Egyenlő bánásmód
„Véleményem szerint a gazdasági helyzet nem romlani, leginkább stagnálni fog. A némi pozitív előmozdulást elsősorban az befolyásolja, hogy a politikai intézkedések mennyire fogják ténylegesen támogatni a honi ipart. Azok a cégek lesznek versenyképesek, amelyek a legmodernebb eszközökkel, a leghatékonyabban lesznek képesek előállítani világviszonylatban is kiváló termékeket. A világ olcsón akar majd vásárolni kiváló minőséget. Ne csak beszéljünk és álmodozzunk a hazai iparról, hanem támogassuk is. Ez az ipar – ami megmaradt belőle – itt van és tettre kész. Tegyünk különbséget a magyar gyártók és a Magyarországon gyártó multik között, de csak annyira, hogy ne az utóbbit támogassuk nagyobb mértékben. Legalább az egyenlő bánásmódot kapja viszsza a magyar ember, ipar és ország.”