Továbbra is versenyeztessük meg kukásainkat

Ugyanis a javaslat értelmében minden ipari és szolgáltatóvállalatot arra köteleznének, hogy a jövőben a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltató cégekre bízzák a működésük során képződő hulladékok kezelését.
Való igaz, az önkormányzati felügyelet alatt működő közszolgáltatók egy részének kapóra jönne a rendelkezés. Már csak azért is, mert az elmúlt években európai uniós támogatással felépült hulladékkezelő létesítmények egy része súlyos kapacitáskihasználási gondokkal küszködik, amelyeken enyhítenének az iparvállalatoktól beérkező hulladékszállítmányok.
Valójában azonban fordítva üljük meg a lovat. Ugyanis a cégeknél képződő hulladékok kezelése s ezek egyre jelentősebb részének a hasznosítása megoldott, ezt az is jelzi, hogy a vállalati megrendelésekért öldöklő verseny folyik a hulladékkezelő cégek között. A piac tehát hatékony szabályozó szerepet tölt be ezen a téren.

Így a jogalkotó egy jól működő rendszerbe készül beavatkozni, amelynek következménye nem éppen „növekedésbarát”. A verseny korlátozása és a nem közszolgáltató cégek kiszorítása a vállalati szféra kiszolgálásából egy sor erre specializálódott – értékes másodnyersanyagokat előállító – hulladékkezelő vállalkozás helyzetét rendítheti meg. A verseny megszűnte pedig minden gazdasági szereplőt érzékenyen fog érinteni, hiszen ezzel a közszolgáltató vállalatok egy csapásra monopolhelyzetbe kerülnek az adott piaci szegmensben. A változtatás árát nemzetgazdasági szinten minden bizonnyal súlyos milliárdokban fogja számolni a vállalati szféra, miközben a környezetvédelmi eredményekben nem várható javulás.
Ne dobjuk tehát kukába a versenyt, inkább versenyeztessük meg kukásainkat.