Kamatdöntés: árral szemben

A vásárlói kedv a forintot is erősítette, a diszkontkincstárjegyek hozama pedig lefelé csordogált. Az elemzők mellett a monetáris tanács tagjai is megosztottak voltak a folytatásban. Mint kiderült, akadt, aki még csökkentett is volna.

Végül a „héják” véleménye kerekedett felül, mint arra a legtöbben számítottak. A negyedpontos emelés annyiból semmiképpen nem nevezhető meglepetésnek, hogy az áremelési nyomás továbbra is jelen van a gazdaságban. Erre utal a vártnál rosszabb decemberi adat, de a jegybank is az inflációs cél felüllövését progonosztizálta legutóbbi jelentésében. Az élelmiszer- és üzemanyagárak az idén is gondot okozhatnak, és félő, hogy ennek hatása más területekre is átszivárog, még ha ez nem is teljesen egyértelmű.

Piaci megítélésünk sem indokolt irányváltást. Az államháztartásról érkező szép számok egyelőre nem győzték meg a befektetőket a folyamatok fenntarthatóságáról. Jól mutatja ezt a hitelminősítésünk, illetve a kockázati felárunk alakulása. A régóta várt szerkezeti reformok februárra ígért bejelentése talán mérsékelheti ezt a bizonytalanságot, a monetáris tanács összetételének küszöbönálló változása, illetve a 3 százalékos inflációs cél eddig kategorikusan nem cáfolt esetleges emelése ugyanakkor növeli a kockázatokat. A lazítást szorgalmazó tanácstagok túlsúlyba kerülése miatt ugyanis a kötvénytulajdonosok okkal tarthatnak befektetésük értévesztésétől. Ez viszont hozamemelkedést idézhet elő az állampapírpiacon, ami utóbb a „galambokat” is szigorításra kényszerítheti. Mert negyedpontokon lehet ugyan vitatkozni, de a piac ítéletét tartósan figyelmen kívül hagyni nem.