Angelák és Viktorok

„Szerdán telefonon beszéltem a kancellár aszszonnyal, és megállapodtunk, hogy pénteken egyeztetünk a jövőről (…) Pénteken nagyon jó megbeszélést folytattunk (…), amely során indokaimat tiszteletben tartották és elfogadták” – mondta a Spiegelnek Angela Merkel kancellárral tartott tárgyalásairól Axel Weber, a Bundesbank elnöke.

A történet háttere: a közelmúltban eldőlt, hogy Weber mégsem száll harcba az Európai Központi Bank (EKB) elnöki posztjáért, főleg azért, mert uniós szinten nem lát esélyt keményvonalas politikájának keresztülvitelére. Az április végével a jegybank éléről is leköszönő és magánéleti okokból egy időre visszavonuló bankár ezzel alaposan keresztülhúzta Merkel számítását, aki őt szánta az EKB élére. A kancellár benne látta ugyanis egyik garanciáját annak, hogy az általa sürgetett uniós gazdaságpolitikai szigort sikerül érvényre juttatni az EU-ban. Bár Weber döntése váratlanul és kellemetlenül érte Merkelt, a kancellár azt mindenféle sárdobálás nélkül tudomásul vette.

Most nézzük meg egy tartalmilag más, de szintén jelentőségteljes konfliktus kezelésének módját magyar szereplőkkel: Orbán Viktor miniszterelnök és Simor András jegybankelnök hónapok óta csépeli egymást, és kölcsönösen be-beszólogat a másiknak. Teszik ezt mindketten a sajtón keresztül, mert – és az ország szempontjából ez az igazán aggasztó – 2009 januárja óta személyesen már nem is beszélnek egymással…