Kell-e korlátozni az új kereskedelmi egységek méretét?

A kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvényjavaslat szerint csak akkor adhatna ki az önkormányzat kereskedelmi egységekre vonatkozó építési engedélyt, ha 500 négyzetméter alapterület felett a területi, 2500 négyzetméter felett pedig az országos kamarák is a hozzájárulásukat adták. A válaszadók üdvözlik a tervet, a nagy hipermarketláncok viszont nem kívántak élni a reagálás lehetÕségével.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Késésben vagyunk
„Tapasztalatom szerint a tÕlünk nyugatabbra lévÕ országokban egy üzlet megnyitása elÕtt hatástanulmányt végeznek, ez természetesen Magyarországon is bevett szokás, de nem minden esetben váltja be a hozzá fÛzött reményeket. A törvényjavaslatot azért kezdeményeztük, hogy Magyarország városait a nyugat-európai mintákhoz hasonlóan élhetÕbbé tegyük. Különösen Budapestre fér rá a változás, már csak azért is, mert a közeli Bécs városa ilyen tekintetben is megelÕz minket. Természetesen csak a jövÕben épülÕ kereskedelmi egységekre vonatkozna, hogy a kamarák beleszólhatnának az építésekbe, bár az is igaz, hogy egy hasonló törvény megalkotására már korábban is szükség lett volna. Örülnénk, ha elfogadnák javaslatunkat, de már így is hatalmas késésben vagyunk.”

Antalffy Gábor, a KereskedÕk és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége ügyvezetÕ elnöke
EgyüttmÛködés
„Korábban mi is kezdeményeztük a kormányzatnál, hogy külföldi, például francia vagy holland mintára bizonyos méret fölött nálunk se lehessen ész nélkül üzletet nyitni, hanem csak a szakmai szervezetek véleményezése alapján. Ilyenkor fel kell tárni, a környék vásárlóereje biztosítja-e az új létesítmény megmaradását. De fontos felmérni azt is, hogy másfél kilométeres körzetben nem kell-e a kis boltok tömeges tönkremenetelétÕl tartani. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy a gazdaság szereplÕinek kell jogosítványokat kapniuk ezekben a kérdésekben, hiszen a legtöbb információ is náluk van. A kamaráknak tehát nem egymagukban kellene a döntést meghozniuk az adott esetekben, hanem a vállalkozókkal és az érdekképviselÕkkel együttmÛködve.”

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség fÕtitkára
Versenytársak
„EgyelÕre egy olyan törvényjavaslatról beszélünk, amelyet én is csak a sajtóból ismertem meg. MindenekelÕtt alapvetÕ kérdés: kötelezÕ lesz-e a kamarai tagság, és ha igen, vajon a kamarák jogosultak lesznek-e arra, hogy megvétózzák az építési engedélyek kiadását. A kamarák szerepe szerintem mindenképpen hasznos, kérdéses azonban, hogy az elÕterjesztés mennyire áll összhangban az uniós irányelvekkel, amelyek szerint a szolgáltatások hatósági engedélyeztetését a legindokoltabb esetekre kell korlátozni: a fÕ szabály az, hogy üzletnyitáshoz nem kell engedély, elég bejelenteni az önkormányzatnál. Fennáll a veszély ugyanakkor, hogy a versenytársak között ellentmondásos helyzetek is kialakulhatnak egy-egy kérelem elbírálásakor.”

Fodor Attila, a CBA hálózat kommunikációs vezetÕje
Szakmaiság
„EgyértelmÛen támogatjuk a tervezetet, amelynek révén a szakmaiság véleményünk szerint jobban megjelenhet a döntéshozatalban. Az elmúlt években egymás hegyén-hátán nyíltak kereskedelmi egységek, és ez sok esetben veszélyeztette a beruházás megtérülését, sÕt az adott vállalkozás életben maradását. Különösen a kis alapterületÛ boltok fennmaradása kétséges sok helyen. A piac amúgy is meglehetÕsen telített, fÕleg hipermarketekkel van tele az ország. Ezért úgy gondoljuk, újabbak nyitásának már nincs létjogosultsága. Pontosabban: a jelenlegi visszafogott kereslet mellett nem valószínÛ, hogy eredményesen mÛködtethetÕ egy-egy újabb hipermarket. A CBA ugyanis az elmúlt év végéig azt tapasztalta, hogy a vásárlások értéke csökkent.”

Murányi László, a Co-op Hungary Zrt. vezérigazgatója
Érdekek
„Az elképzelés feltétlenül a jelenlegi piaci szereplÕk érdekeit szolgálja. Nem arra gondolok, hogy nem épülnek nagyobb alapterületÛ üzletek, hiszen méretgazdaságossági szempontból a kisebbek mÛködési költsége fajlagosan magasabb. Viszont eddig a szabad verseny révén bárhol bármekkora üzletek épülhettek. Az elmúlt két évtizedben pedig a nagy tÕkeerejÛ, multinacionális cégek piacra lépése eredményeként kialakultak a modern kereskedelmi csatornák is. A fogyasztás azonban korántsem nÕtt olyan ütemben, ahogy a hálózatbÕvítések történtek, így a hagyományos kereskedelmi csatornák háttérbe szorultak, piaci részesedésük csökkent. Úgy vélem tehát, a javaslat tehát bizonyos keretek között a hagyományos kereskedelem érdekeit szolgálja.”