Kinek a kezében működtethetők jobban a kórházak?

Szabó Zsolt

Hatvan város fideszes polgármestere

Helyismeret

„Eredményesebben működhetnek az egészségügyi intézmények a helyi viszonyokat jól ismerő politikusok közreműködésével. Az állami költségvetés ismeretében többletpénzre nem számíthatunk, így az önkormányzat 100 százalékos tulajdonával megalakítottuk azt a gazdasági társaságot, amely a jászberényi és a ceglédi kórházzal laza szövetségre lépve próbál takarékosabban gyógyítani. Ennek érdekében centralizáljuk az orvosi ügyeleti ellátást, megerősítjük az olcsóbb járóbeteg-szakrendeléseket, a helyi igényekhez szabjuk a gyógyulók rehabilitációját és a gondozói hálózatot, s alkalmassá tesszük a kórház gyermekosztályát arra, hogy a szülők térítés fejében beteg gyermekük mellett maradjanak. Jelentős tartalék van a közbeszerzésekben és a közös pályázatokban is.”

Sinkó Eszter

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ programvezetője

Belepancsolás

„Szakértőként nem pártolom az állami tulajdont, mivel az állam alapállásban nem tud mit kezdeni az egészségügyi intézmények napi irányítási feladataival. A kórházak bonyolult nagyüzemekké váltak, többmilliárdos büdzsével, a kívülről történő »belepancsolás« sok kellemetlenséget okozhat a működtetésben. Az átalakítási időszakban azonban támogatható, hogy a kormány a szokásosnál nagyobb szerepet vállaljon annak érdekében, hogy az átalakulás ne spontán folyamatok eredője legyen, jó mederben maradjon. Úgy tűnik, jó néhány önkormányzat most ébred rá, mennyit veszíthet, ha az állam elveszi intézményeit, és ennek a helyzetnek az elkerülésére erőteljes mozdulatokat tesz. Izgalmas vitáknak nézünk elébe a következő fél évben.”

Rácz Jenő

A Magyar Kórházszövetség elnöke

Integráció

„Mára már 50-50 százalék az Egészségbiztosítási Alap járulék- és adóbevétele, így az államnak komolyabb szerepet kell vállalnia az adóforintok felhasználásában. Ám önmagában nem az a kérdés, hogy milyen tulajdonban működjenek a kórházak, hanem az, hogyan lehet integrálni az egészségügyi ellátórendszer szintjeit az alapellátástól a legmagasabb szintű kórházi ellátásig. Ennek ma helyenként gátat szab a többféle – állami, önkormányzati, minisztériumi, egyházi – tulajdon. Emiatt az egymás mellett lévő intézmények hasonló feladatokat látnak el, sem horizontálisan, sem vertikálisan nincs egységes ellátás. Az átlátható betegútszervezéssel hatékonyabb lehet az ellátás, de az intézményekhez rendelt feladatokhoz megfelelő pénzforrást kell adni.”

Boncz Imre

A Pécsi Tudományegyetem Egészségbiztosítási Intézet igazgatója

Hatékonyság

„A rendszerváltozás óta számos önkormányzat igyekezett támogatást nyújtani kórházának, ez akár százmillió forintos nagyságrendű kötelezettségvállalást jelentett. A működőképességük határára érkezett gyógyintézmények és a gazdasági lehetőségeik korlátait elérő önkormányzatok számára jó megoldás lehet a kórházak állami tulajdonba, működtetésbe adása. Értelmetlen ideológiai felvetés, hogy vagyonvesztés következne be, hiszen a kórházak továbbra is közösségi érdekszférában maradnak. Fontosabb kérdés, hogy az államnak milyen eszközei lesznek a hatékonyabb működtetésre. Az egyetemi klinikák például állami felügyelet alatt állnak, ám az elmúlt öt-hat év finanszírozási változásainak állandó vesztesei voltak. A Semmelweis-terv koncepciója alkalmas lehet e probléma kezelésére.”

Zongor Gábor

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára

Elemzés

„A kórházak esetleges államosítása előtt orvosszakmai, betegellátási és fenntartói szempontból is meg kell vizsgálni a változtatások hatását. Elemezni szükséges, hogy az ország gazdasági-pénzügyi helyzetének ismeretében mit várunk el az új rendszertől, s milyen formában működtessük az intézményeket. Az állami tulajdonlás meggyorsíthatja az integrációt, amelynek célja egy jól működő intézményrendszer és az ellátás minőségének javítása lehet. Az államosítás elleni lehetséges érv azonban, hogy az elmúlt húsz évben tetemes önkormányzati beruházások voltak, ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. S ha az önkormányzat önmagától ajánlja föl az intézményét az államnak, a tulajdonlás körüli vita elterelheti a figyelmet a betegellátásról, ami kárt okozhat.”