Egymillió munkahely - Fordulatra lenne szükség

A pénzügyi válság kitörésekor még többen reménykedtek abban, hogy az V alakú lesz, azaz a hirtelen megrázkódtatást gyors helyreállás kíséri. Rápillantva a munkaügyi adatokra, mára világos, hogy nem ezzel állunk szemben. Mély és elhúzódó a recesszió, amit az is jelez, hogy a hazai munkanélküliség valószínűleg jövőre kerül csak az egy számjegyű tartományba.

Közel félmillió állástalanról számolt be a statisztikai hivatal, számuk pedig még nőtt is. A politikusok definíciója szerint akkor beszélhetünk a krízis végéről, ha a munkaerőpiacon is megindul a javulás. Hiába látható tehát a GDP és az ipari termelés alapján bővülés, az ezt létrehozó vállalatok a termeléshez viszonyítva alig foglalkoztatnak embereket. Ez önmagában persze nem lenne probléma, ha mellettük működne egy stabil vállalkozói réteg, amely egyszerűbb, alacsonyabb képzettséget igénylő munkaköröket hozna létre.

A jegyzethez tartozó elemzésünk itt olvasható!

A gazdaság szerkezetének gyökeres átalakulása nélkül nem lesz esély arra, hogy a kormány ambiciózus foglalkoztatási célkitűzését, az egymillió új munkahelyet el lehessen érni ebben az évtizedben. Az ígéretek szerint ma nyilvánosságra kerülő kormányzati reformcsomag egyes részei már kiszivárogtak, amelyek éppen ezen a területen hivatottak javítani. Ezek azonban főként a szociális rendszer megnyirbálásáról szólnak, ami önmagában kevés, ha például továbbra is munkanélküliek tömegét bocsátja útjára az oktatási rendszer.
Nemzetközi példák ugyanakkor azt mutatják, hogy egy jelentős kezdeti lökés – főként olyan mélységből, ahol Magyarország van – önmagát erősítő, pozitív spirált indíthat be.

A kedvező kilátások visszahatnak a beruházási kedvre, és további új munkahelyek jönnek létre. Erre a pluszra azonban szükség is lesz, hiszen az első év már majdnem leketyegett, és eredményt egyelőre nem láthattunk.