Hamburgeradó: "Fizessen, aki szándékosan rombolja az egészségét!"

Csiba Gábor
orvos, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke
Hozzájárulás
„Az egészségtudatos életmód, az egészségre ártalmas élelmiszerek fogyasztásának a visszaszorítása és a gyógyítás költségeihez való hozzájárulás érdekében dolgozta ki egyesületünk a népegészségügyi termékdíj bevezetésének első koncepcióját. A lakosság rossz egészségi állapotának egyik fő okozója ugyanis az extrém mértékű só-, cukor-, zsiradékfogyasztás. Nemzetközi evidenciák igazolják, hogy szinte minden kór egyik oka a rossz étkezés, ebből ered a legtöbb szív-ér rendszeri, mozgásszervi, lelki betegség, amelyek kezelése drága. Ezért aki tudatosan árt saját egészségének, javaslatunk szerint csomagolási egységenként 10 forint díjjal járuljon hozzá a gyógyítási költségéhez, amelyet feltüntetnénk a terméken.”

Vámos György,
az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára
Feketecsatornák

„Az élelmiszer-kereskedelemben régóta megfigyelhető, hogy ha egy termék ára nő, akkor annak forgalma azonnal csökken, ez az élelmiszerek döntő részére igaz. Egy ilyen adó kivetése ráadásul nemcsak a megvásárolt mennyiséget csökkentené, hanem a forgalom egy részét feketecsatornákra terelné át, vagy külföldről szereznék be az árut a vevők. Ez jól látható mostanában a cukor esetében. A kivetett hamburgeradóval tehát valamennyi bevételt elkönyvelne az egészségügy, de a termelés és a forgalom visszaesésével a költségvetés más téren veszítene. Az egészségügy forrásainak emelése persze támogatható cél, de a hamburgeradó kivetésével a költségvetés nem járna jobban, ezen a módon nem lehet javítani az egyenleget.”

Antal Emese
dietetikus, a Magyar
Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke
Egészségnyereség
„Generációváltásra, de legalább 10-15 évre van szükség ahhoz, hogy megváltozzanak az emberek táplálkozási szokásai. Ezért együtt kellene programot alkotni a döntéshozóknak a gazdaság szereplőivel és a civil szférával. Az elhízás számos betegség forrása, ennek ellenére ma minden harmadik, negyedik gyermek túlsúlyos, és a felnőtteknél is romlott a helyzet. Reformra szorul a közétkeztetés, ennek érdekében az élelmezésben dolgozókat képezni kellene. Jelenleg 1800 főiskolát végzett dietetikus van hazánkban; szerencsésnek tartanám, ha az önkormányzatok alkalmaznának egy-egy ilyen szakembert. Jelentős egészségnyereséget hozna, ha a háziorvosok együtt dolgoznának velünk.”

Fischer Béla,
a Cukor Terméktanács elnöke
Hibás megközelítés
„Alapvetően a megközelítés hibás, mert bár az ilyen jellegű adók a költségvetésnek hozhatnak pluszbevételeket, más hasznuk nem nagyon van. A tervezett hamburgeradónak és az egészséges táplálkozásnak nem sok köze van egymáshoz. Az élelmiszeripar nem is állít elő egészségtelen élelmiszert, a minőségi elvárásokat szigorúan szabályozzák. A hiba az életvitelben van. Az egészségtudatosság kialakítása támogatható társadalmi cél. Mindez azonban egy komplex társadalmi, népegészségügyi kérdés. Az élelmezésben tapasztalható problémákért az élelmiszeriparnak is felelősséget kell vállalnia, egy ilyen jellegű adó azonban nem képes az egészségesebb táplálkozás felé terelni a fogyasztókat.”

Vadász Iván,
a Magyar Adó-tanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke
Hiányzó részletek
„A legnagyobb gond a hamburgeradónál, hogy nem tisztázott, a pluszterhet mely termékkörre és mely piaci szereplőre vetnék ki. Ugyanígy nem tudunk arról sem részleteket, hogyan hajtanák azt be. Az Európai Unió jogrendszere nem enged meg az áfa mellett újabb forgalmi jellegű adót, ezért úgy hírlik, inkább a környezetvédelmi termékdíjhoz hasonló adóról szól az elképzelés. Szerintem továbbra sem egyértelmű azonban, hogy mely termékek tartoznának a tervezett törvény hatálya alá. Az italokat például jogilag nagyon jól körül lehet írni, ám más termékeket nem. Félőnek tartom tehát, hogy egy ilyen intézkedés nemcsak az amúgy is rendkívül nagy adóterhelést, hanem az adminisztrációs feladatok számát is növelné.”