Megéri-e a multik munkahelyteremtését támogatni?

Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár

Rákapcsolódás

„A támogatás ténye nem meglepő, nagyságrendje pedig elfogadhatónak minősül még az uniós »magországokban« is, hát még a »periférián«. Azért van egy sejtés, hogy a hirtelen kivetett ágazati adók miatt meggyengült renoménk miatt az idetelepülők kicsivel többet kérnek, mint ha kiszámíthatóbb lenne a magyar adókörnyezet. Az a nagy kérdés, hogy a hazai kkv-k – amelyek nem feltétlenül hazai tulajdonúak – beszállítóként rá tudnak-e kapcsolódni ezekre a nagyberuházásokra. Ebben csak szelíd presszió lehet a kormány eszköze. Ami a kkv-k igényeit illeti: a legjobb támogatás számukra az lenne, ha a gazdaságpolitika ösztönözné a fogyasztást, hiszen nekik a társasági adó szintjénél fontosabb, hogy ki tudjanak termelni adóalapot.”

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára

Trükkösen

„Nem az a fontos, hogy egy munkahely megteremtéséhez mennyi pénzt ad az állam, hanem az, hogy a támogatott beruházás milyen hozzáadott értékű termelést hoz Magyarországra, milyen termelési kultúrát honosít meg, hány további, közvetett munkahely kialakulását eredményezi, milyen beszállítói hátteret teremt. Az egyértelmű, hogy megkerülhetetlen az olyan termelő beruházások idecsábítása, mint amilyen a Mercedes, az Audi vagy a GM projektje, s miután ezekért nagy a harc, a támogatást fel kell ajánlani nekik. Az már más kérdés, hogy valamilyen módon ki kell számukra kötni a magyar beszállítók alkalmazását. Ha nemzetközi kötelezettségeink ezt nem teszik lehetővé közvetlenül, akkor trükkösen, ahogy mások is teszik.”

Parragh László, az MKIK elnöke

Források a kkv-knak is

„A külföldi beruházások támogatása nem mond ellent a patrióta gazdaságpolitikának, már csak azért sem, mert a hazai kis- és középvállalati kör számára is kitörési pontot jelenthet a rákapcsolódás ezekre a projektekre. Habár vélhetően vannak olyan kkv-k, amelyeknek nem tetszik ez a fajta állami támogatás, azért azzal tisztában kell lenni, hogy a hazai vállalati kör számára is rendelkezésre állnak támogatási források, pályázatok mindazon célokra – például munkahelyteremtés, fejlesztés stb. –, amelyekre a betelepülő nagy külföldiek is kapnak. Igaz, ez utóbbiak egy alku keretében komplex csomagban részesülnek, de a kkv-k számára a sok-sok forrásból és helyen rendelkezésre álló támogatást nem lehetne központilag menedzselni.”

Szegő Róbert, a Gordiusz Alfa ügyvezetője

Mérlegen

„Mint magyar, üdvözlök minden, a hazai technológiai színvonalat, szaktudást növelő beruházást. Mint műszaki ember értékelem, hogy közvetlen és közvetett műszaki húzóhatást fejtenek ki. Mint vállalkozó szeretném, hogy minél több ügyfelem csatlakozhasson beszállítóként a projektekhez, másrészt a gazdaság nagy pillanatának látnám azt, amikor hazai vállalat kapna akár feleakkora, megérdemelt állami támogatást. Azt viszont nem tudom, mekkora hozzáadott értéket produkálnak majd e cégek, ezekből mekkora adóalap keletkezik, milyen mértékű hazai alvállalkozói teljesítményre tettek ígéretet, mekkora foglalkoztatási és exporttöbbletet hoznak, s hogy ehhez képest mi az, amiről a gazdasági szereplőknek itthon le kellett mondaniuk.”

Szűcs György, az Iposz elnöke

A kicsiknek is

„A gond nem azzal van, hogy a kormány támogatja a nagy gyárak létesítését. Inkább azzal, hogy nincsenek olyan támogatási formák, hasonló volumenben, amelyek a családi, illetve a kisvállalkozások beruházásait segítenék. Pedig sok-sok milliós, nemritkán több tízmillió forintos gépekre lenne szükségük ahhoz, hogy technológiailag magas színvonalú és kisszériás – prototípus – termékek előállításánál működhessenek közre, akár sorozatgyártóként. A termelési láncolat, az innovatív folyamat minden részénél a legmagasabb szintű technika, technológia kellene, s ha ez meghonosodhatna, egy kisipari munkahelyre is kellene áldozni 5-6 millió állami forintot. Például Ausztriában vagy Olaszországban a gyártás jó része kisüzemekben folyik.”