"A költségvetési adatok csak a laikus számára ijesztőek"

Németh Dávid, az ING Bank elemzője
Pénztári vagyon

„Bár a hivatalos költségvetésben még 2,94 százalékos GDP-arányos hiánycél szerepel, a magán-nyugdíjpénztári vagyon figyelembevételével tavasz óta a kormányzati dokumentumok is 2 százalékos többletet jósolnak ez évre. Ez akár valóra is válhat, bár én ennél valamivel alacsonyabb, 1,8 százalék körüli szufficitet valószínűsítek. Az idén az egyenleg alakulása elsősorban azon múlik, hogy a kormány mekkora mértékben konszolidálja az állami vállalatokat, és mekkora összegek mennek el a PPP-beruházások kiváltására. A strukturális, vagyis egyszeri tételek nélküli egyenleg az idén a GDP 5 százaléka körüli mínuszt mutat, és a ciklikus hatások figyelembevételével is 4–5 százalék között alakul a deficit.”

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője
Szokatlan tételek

„Az idén több szokatlan folyamat is zajlik, a magán-nyugdíjpénztári vagyon érkezése mellett ilyen a Mol-részvények megvásárlása. Ez utóbbi a pénzforgalmi egyenleget érinti ugyan, de a Brüsszel szemében döntő, eredményszemléletű adatot nem. Az államkassza alakulását több, a kormány hatáskörén kívül eső váratlan tényező is befolyásolja, ilyen többek között az áfa-visszafizetéssel kapcsolatos friss kötelezettség, bár úgy tűnik, ez a hatás éven belül kifut a büdzséből. A MÁV és a BKV adósságának átvállalásával, valamint a PPP-projektek kiváltásával is kényelmesen meglehet a 2 százalékos többlet az idén – ez szerepel a friss konvergenciaprogramban is –, ám 2,2-2,3 százalékos végső szufficitre is van esély.”

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője
Kockázatok

„Az idén igen nagy a bizonytalanság, hiszen a költségvetési törvényben még közel 3 százalékos deficitcél szerepel, a magán-nyugdíjpénztári vagyon miatt azonban a kormányzati várakozás is 2 százalékos többletet vetít előre. A PPP-projektek kiváltása és más tényezők miatt én az idén 1,5 százalék körüli szufficitre számítok, ám sokkal komolyabb kockázatokat látok a következő évekre. Még ha a növekedés valóban 3-3,5 százalék körül alakul is, emögött az export bővülése húzódik majd meg, vagyis csekély hatása lesz a kormányzati bevételekre és a belső kereslet alakulására. Mindezek alapján én még akkor is 3–4 százalék közötti deficiteket várok a következő évekre, ha a kormány megvalósítja a Széll Kálmán-tervet.”

Palócz Éva, a Kopint-Tárki igazgatója
Több is lehetne

„Az első öt hónap költségvetési adatai egy laikus számára ijesztőnek tűnhetnek, mivel a hiány már május végéig meghaladta az egész évre tervezettet. Ennek a hátterében azonban a szokásos szezonális, valamint ebben az évben egyéb egyszeri tényezők állnak. 2011-ben ehhez még a különadók és a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvétele járul, ezeket szintén a második fél évben számolják el. Ezzel együtt a hiánycél, amely a GDP 2,9 százaléka, mindenképpen teljesülni fog, hiszen több mint 2800 milliárd forintnyi egyszeri bevétel származik csak a magánpénztáraktól az államháztartásba bevont vagyonból. Ha az átvett vagyon teljes mértékben a hiányt csökkentené, akkor akár 5 százalékos szufficit is kialakulhatna.”

Samu János, a Concorde Értékpapír makroelemzője
Lanyha fogyasztás

„Bár az eddigi információk szerint van néhány tételben elmaradás a büdzsé bevételi oldalán, azok összege azonban a 250 milliárd forintos kiadászárolást nem fogja meghaladni. A terv tehát teljesülhet, de a kockázatok jelentősek. A lakossági fogyasztás bővülése egyelőre nem indult be, pedig ezzel kalkulált a kormány az adóbevételeknél. A második fél évben még jöhet fordulat, a magánnyugdíjpénztárak reálhozamának kifizetése beindíthat egy kisebb élénkülést. A külső kereslet lanyhulása is veszélyeket hordoz. Az export ugyan közvetlenül nem sok adóbevételt generál, de a kivitelre termelő feldolgozóipar teljesítményének visszaesése a foglalkoztatásra lehet negatív hatással, amely már érinti a büdzsét is.”