Mellár: Hiányzik a felismerés, csak a külső kényszer hathat Orbánra

Mellár Tamás, A Pécsi Tudományegyetem tanára
Hitelesség
„Nem fog lényegesen változni a kormány gazdaságpolitikája. Csak a külső kényszer (az IMF követelései) hatására ad fel esetleg az Orbán-kabinet néhány nem konvencionális intézkedést (a bankadót, a végtörlesztést). Ugyanakkor nagy szükség lenne egy komoly gazdaságpolitikai fordulatra, mert csak ezáltal tudnánk megszabadulni az egyensúlyi problémáinktól. És ez tenné valóban hitelessé a gazdasági kormányzást a létrejövő IMF-szerződés mellett. A fordulathoz szükséges felismerés azonban még mindig hiányzik a kormány részéről, úgy vélik, az elővigyázatossági megállapodás megkötésével stabilizálható lesz a gazdasági helyzet. Lényegi változásokat csak a gazdasági helyzet további romlása kényszeríthet ki.”

Csaba László,
A Közép-európai Egyetem tanára

Folytonosság
„A kormány eddigi gazdaságpolitikájában (az önálló életet élő retorikai-kommunikációs elemeken túl) egy folytonos válságkezelésre törekvő és az EU-fórumokkal való szoros egyeztetésre épülő gyakorlat volt megfigyelhető. Ebbe illeszkedtek a nem konvencionális eszközök is. Az IMF-fel való szerződéses viszony helyreállítása és az európai szemeszter kötött táncrendje együttesen a költségvetési tervezés és a tárcák közti összhang javítására, valamint a legrosszabb esetre, a recesszióra való felkészülést is tartalmazó intézkedések végigszámolásához vezethetnek. Az egyéni képviselői indítványok túltengésének megszüntetésére és a fönntartható megoldások általánossá válására számítani azonban korai lenne még.”

Vértes András,
A GKI Gazdaságkutató Zrt.
igazgatója

Fordulat szükséges
„Alapjaiban kéne változtatni a gazdaságpolitikát illetően, de nem vagyok optimista ez ügyben. A szabadságharccal, az ellenségkereséssel fel kellene már hagyni, és szakmai egyeztetésekre építve kellene reformterveket letenni. Az üzleti szféra mára teljesen elveszítette a bizalmát, ezt a folyamatot kellene a kormánynak visszafordítani. Ehhez be kell fejezni, hogy az egyik napról a másikra az ellenkezőjét mondja és csinálja a kabinet. Meg kell érteni: egy bizalmatlan világban élünk, ahol nálunk sokkal stabilabb gazdaságokat is kikezdenek. Ebben a helyzetben öngyilkosság összeviszsza beszélni, ehelyett minél gyorsabban le kell építeni a válságadókat és valós reformokat végrehajtani.”

Török Zoltán,
A Raiffeisen Bank vezető
közgazdásza
Kiegyezés kell
„A jelenlegi állás szerint a jövő évi költségvetés durván megszorító jellegű lesz, szemben az ideivel. Nagyjából a GDP 4,5 százalékát teheti ki a megszorítás, ha az idei egyszeri tételek hatásától megtisztítjuk a számokat. Az IMF elégedett lehet, mert az adóemeléseknél, kiadáscsökkentéseknél és bérbefagyasztásoknál sokkal több már aligha tehető le az asztalra. Esetleg a vagyonadónak lehet még tere, ezt az eszközt a valutaalap is preferálja. Az eddigi kommunikáció és a bankrendszer további terhelése azonban valószínűleg nem folytatható tovább. Kiegyezést várok a pénzügyi szektorral, amelynek keretében például vállalja a kormány, hogy nem söpri ki teljesen a devizahiteleket a rendszerből.”

Gárgyán Eszter,
A Citibank budapesti elemzője
Elbukhat
„Amellett, hogy hétről hétre változik a helyzet, nagy változások nem valószínűek. Várhatóan igyekszik majd kitapogatni a kormány az IMF-nél a határokat, de könnyen falnak ütközhet. Leginkább a végtörlesztéssel kapcsolatban lehet fordulatra számítani, erről a bankszövetség le is tett egy javaslatot, a választ még várják. A válságadók témája már rizikósabb, mert azok kivezetésekor lyuk keletkezne a büdzsén, amelyet valahogyan be kellene foltozni. Az adópolitika terén nem számítok nagy változtatásokra, az adókulcsokhoz aligha nyúl hozzá a kabinet, mivel az a kommunikációjába nem illeszkedne. Legfeljebb az adóalapot fogják változtatni, esetleg a szuperbruttó kivezetését hozhatják még korábbra.”