A gazdasági szabadságharc eredménye — a külső hatások mellett — a magas forintárfolyam, az ebből következő hatások (például magas üzemanyagár), a magyar állampapírok iránti alig pislákoló kereslet, rekord felé tartó CDS-felár, a végtörlesztés hatásaként leálló hitelezés, lassuló gazdaság, növekvő infláció, súlyos társadalmi hatások (például devizahitelesek csődje). Ha a szabadságharc folytatódik, s bekövetkezik a leminősítés a befektetésre nem ajánlott kategóriába, a fentieket tessék a négyzetre emelni.
Az elővigyázatossági IMF-keret lehet az utolsó fegyver, amely a hitelminősítőket eltérítheti a november végi leminősítéstől. Nincs már olyan megszorító csomagterv, amelynek hinnének, és talán olyan személyi változás sem, amely megfordíthatná a trendet. IMF-csomag, megszorító lépéssorozat nemzetközi felügyelet mellett – rosszul hangzik, de már nincs más út.
Különben jelentős jegybanki alapkamat-emelés jön, amely végleg elhozza a recessziót. Közben a kormánypolitika változatlansága miatt kiszáradnak a hitelezői csapok. Kínában bízni, vagy pláne Szaúd-Arábiában (ahol a kamat vallásilag tilos), rövid távon naivitás.
Katasztrófa pedig akkor lesz, ha a kormányszóvivő által tegnap elmondottak valósággá válnak, és a kormány tényleg „bármi áron” kitart a piaci finanszírozás mellett. Senkinek sem lehet érdeke, hogy Magyarország a „bármi árat” megtapasztalja. A fuldokló gazdaságnak éppúgy nem, mint a kormánynak, a lakosságnak vagy Európának. A fiskális és monetáris szuverenitásért folytatott gazdasági szabadságharc elbukott. Van ilyen. Ideje továbblépni.
Mi kell még az elhatározáshoz? A cím: IMF, Washington DC, északnyugati 19. utca 700. Jó munkát!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.