Kinek kell ma bróker?

Csak a szűkebb környezetünkben körülnézve azt látjuk, hogy a dinamikusan növekvő varsói tőzsdén a magánbefektetők megbízásaik 74 százalékát online csatornán adták tavaly, s a börzén kötött összes üzlet 72 százalékát az interneten bonyolították le. A Budapesti Értéktőzsdén ennél kisebb az arány, de az azonnali piacon kereskedő lakossági befektetőktől érkező megbízások így is mintegy 45 százalékban elektronikus felületeken keresztül futnak be. Ezek ráadásul még csak az első lépések.

A pénzügyi szolgáltatókat Európában sokszor veszik egy kalap alá a hasonlóan szigorúan szabályozott gyógyszeriparral a közösségi médiában betöltött szerepük vagy az online kiszolgálás kockázatai alapján, és kétségtelen, hogy maguk a piaci szereplők is óvatosan közelítenek a témához. A tengerentúlon ezzel szemben már a befektetési bankok ötöde jelen van a közösségi médiában. A tartalomszolgáltatás és az ügyfélkezelés terén hódít a Facebook és a Twitter, és különösen a befektetési szolgáltatások területén erős az online térnyerés. Az sem véletlen, hogy a legsikeresebb technológiai startupok között számos tőzsdével, befektetésekkel foglalkozó szolgáltatás és közösségimédiaplatform indul hódító útjára.

A tőzsde az a szegmens, amely minden tekintetben optimális terepe az online megoldásoknak az óriási, valós idejű információszükséglet és azonnali tranzakciós lehetőségek igénye miatt. Ezt csak fokozza a folyamatos kapcsolatot lehetővé tévő mobilinternet, és hogy az élet bármely területén nyugodtan intézhetjük ügyeinket az interneten keresztül is.

A gyakran pufogtatott közösségimédia-frázisok is valódi értelmet nyernek az online brókerszolgáltatások kapcsán. A „tőzsdézők” ideális közösséget alkotnak: azonos érdeklődésű, azonos célokat követő, azonos nyelvet beszélő felhasználók, akik együtt dolgozzák fel a szinte végtelen mennyiségű információt, amely az online csatornákon áramlik feléjük. Éppen ezért tévedés azt gondolni, hogy az online kereskedési platformokat használó ügyfelek egyetlen elvárása, hogy olcsó legyen a szolgáltatás: ennél sokkal mélyebb paradigmaváltás tanúi vagyunk. Ebben a modellben a brókercég is új szerepbe kerül.

A fókuszált szakértelem és személyes kapcsolat helyett egyfelől kifogástalan minőségű és a lehető legnagyobb elérésű technikai hátteret kell biztosítania, ahol az ügyfelek a piacok, termékek minél szélesebb palettájából válogathatnak szabadon. Másfelől viszont aktívan kell maga körül építenie a közösséget, amelyet gazdag tartalommal kell ellátnia és stimulálnia, lehetőleg minél több felületen és platformon keresztül. Ebben a felállásban nem lehet hosszú távú sikereket elérni az online média és a modern webes eszközök alapvető ismerete nélkül.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a hagyományos, személyes kapcsolatra építő „offline” brókermodellnek el kellene tűnnie a piacról, pusztán a szerepek és feladatok alakulnak át. A relatíve költségesebb, de egyúttal mélyebb együttműködést lehetővé tévő modellben a bróker az interneten szabadon hozzáférhető piaci információk helyett a szofisztikált, stratégiai szemlélettel és minél inkább egyénre szabott kiszolgálással tud hozzáadott értéket teremteni ügyfelei számára. A skála végén a direkt befektetési tanácsadás, sőt, a privátbankihoz hasonló kiszolgálás áll. Ezt természetesen nem lehet egyik napról a másikra elérni, de a személyesség nyilvánvalóan másfajta ügyféligényekre válaszol, mint a széles elérésű, sztenderdizált online csatorna. Ez a szerepváltás oda vezet, hogy kisebb szolgáltatók, amelyek az online szegmensben nem tudják elérni a szükséges „kritikus tömeget”, önállóságukat részben feladva, az egyedi kiszolgálásra fókuszálva nagyobb szolgáltatók ügynökeiként folytathatják tevékenységüket.