Lakossági állampapírvásárlás - Mik a buktatók?

Biztonság
„A belföldi befektetők és különösen a lakosság részaránya jelentősen csökkent az államadósság finanszírozásában. A külföldi befektetők 60 százalékot meghaladó részesedését lényeges kockázati tényezőnek tekintik a befektetők és az elemzők egyaránt. E kockázat csökkentésére joggal fordul az adósságkezelő ismét erőteljesen a lakosság mint aktív állampapír-vásárló felé. Így van ez Európa számos országában is. Miközben például Írország a nagybani piacon jelenleg nem bocsát ki, jelentősen bővítette lakossági állampapír-programját. A kölcsönös előnyök biztosítása a cél: a lakosság biztonságos és jövedelmező befektetési lehetőséghez jut, miközben az állam javít a finanszírozás biztonságán.”
Töröcskei István, az Államadósság-Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója

Logikus
„Az elképzelés logikus. Több magas államadósságot felhalmozó ország befektetői megítélése jóval kedvezőbb a miénknél, devizája és a kamatok szintje is stabilabb a lakossági finanszírozás nagy hányada miatt. A stabilitás meghatározó eleme azonban nem annyira a kisbefektetői lét, mint a hazaiság. Ha például a kétharmad részben magyar állampapírokba fektető befektetési alapok állományának rovására értékesít direkt állampapírt a kormány, akkor annak kicsi hozadéka van, ha pedig a hazai kötvény vagy pénzpiaci alapokat váltanák át a megtakarítók direkt állampapírra, akkor pedig már nincs is többletértékesítés. Ráadásul a lakossági kibocsátások felára is magasabb, ami növelné a kormányzat terheit.”
Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatója

Kiszámíthatóság
„Érthető, hogy az állam akár a piaci finanszírozásnál drágábban is szeretné kimozdítani a lakossági bankbetétállomány egy részét, és növelni a lakosság állampapírokban tartott megtakarításait. Ezzel egy stabil, jobban kiszámítható befektetői körre tesz szert, míg a bankrendszer mérlegigazodási folyamatok miatt egyébként sem képes az állam finanszírozását növelni. Persze ez ránk, vagyonkezelőkre is veszélyt jelenthet, hiszen az ügyfelek a vonzó megtakarítási ajánlatokat sokszor az elmúlt időszak befektetési alap hozamaihoz hasonlítják. Ugyanakkor kedvező hatással van a lakosság általános pénzügyi kultúrájára és megtakarítási hajlandóságára, melyből áttételesen mi is profitálhatunk.”
Kadocsa Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója

Fiókhálózat
„A 90-es években volt pár példa arra, hogy az állam az állampapírok értékesítését adókedvezményekkel próbálta növelni. Ezek azonban a későbbi szűkös költségvetési mozgástér miatt visszaszorultak. Ezek az eszközök ismételten alkalmazhatóak, de csak a jelenlegi befektetési környezet kárára. A magasabb ajánlott hozam is csak a piac ellenében dolgozhat. Az ÁKK fiókhálózatának bővítése, azaz a lakosság elérését célzó lépések mindenképpen szükségesek a nagyobb arányú értékesítés beindításához. A K&H mindazonáltal arra törekszik, hogy az ügyfelek kockázati besorolásának leginkább megfelelő eszközöket ajánlja, ezek között az állampapír mindig is helyet kapott, ahogy a jövőben is helyet fog kapni.”
Mészáros Tibor, a K&H betéti, befektetési és üzletfejlesztési marketing főosztályának igazgatója

Megtakarítások
„Az ország sérülékenységét csökkenti, ha nő a lakossági megtakarítások aránya az államadósság finanszírozásában. Egy ponton túl akár a devizaadósság arányának csökkenéséhez is vezethet, ezért kívánatos a lakosság bevonása az állampapírok vásárlásába, ami csökkentheti a kockázati felárat is. Ez ugyanakkor a túlzottan magas hitel/betét aránnyal küzdő bankoktól szívhat el forrást, így hátráltathatja a hitelezés valamikori beindulását. A lakossági forrásokért vívott verseny pedig emeli a kamatszintet, ami magas maradhat, még ha a kockázati felárak csökkennek is az IMF-tárgyalások várható megkezdésének köszönhetően. Az ördögi körből a kiút csak a lakossági megtakarítások jelentős növelése lehet.”
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője