Levetkőzi-e az EKB eddigi szégyellősségét?

Továbblépés
„Komoly fordulatot nem, továbblépést mindazonáltal hozhatnak az előttünk álló hónapok. Gyökeres változásra a válság kezelésében már csak azért sem számíthatunk, mert Európában várhatóan újabb stresszhelyzetekre kell felkészülni. Hamarosan ki fog derülni például, hogy a spanyol gazdaság helyzete rosszabb, mint azt korábban gondoltuk, mivel nem csupán a központi költségvetés van bajban, de az autonóm közösségek is csődközeli állapotba kerültek. A helyzetet súlyosbítja a globális gazdaság második félévi lassulása, márpedig a dekonjunktúra automatikusan vonja maga után a kockázatvállalási hajlam gyengülését, ami a kritikus helyzetben lévő országok finanszírozását még nehezebbé teszi.”
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója

Tüneti kezelés
„Szeptember elejére a menetrend szerint elkészül ugyan az EKB kötvényvásárlási programja, de nem valószínű, hogy ez végső megoldást jelent. Valószínűleg tüneti kezelésnek kell majd tekintenünk, ami helyreállítja a bizalmat a börzéken; ám sem a felhalmozott adósság volumenét nem csökkenti, sem a GDP-növekedést nem lesz képes beindítani. A bejelentések nyomán elképzelhető, hogy a politikusok egy-két hónapig megint hátradőlnek, utána viszont újra szembesülniük kell a problémákkal. Az adósságok legalább egy részének ugyanis valahogyan el kell tűnnie. Ennek egyik lehetséges módja az átstrukturálás lehet, Görögország esetében azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez az út nem vezet semmi jóra.”
Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője

Hamarosan
„Ha az európai válságkezelés új eszköze, az ESM a német alkotmánybíróságtól nem kap zöld jelzést, akkor létfontosságú lesz, hogy az Európai Központi Bank meg tudja-e nyugtatni a piacokat egy új, hatékony eszköz kidolgozásával. Jelenleg az EKB nagy összegű állampapír-vásárlása valószínű, de ennél többhöz az unión belüli együttműködést kellene új alapokra helyezni. A végső megoldás nem nélkülözhet egy, a mainál erősebb közös európai költségvetést és politikai együttműködést. Ez évekbe telhet. Ezért ez az ősz inkább arról fog szólni, hogy a nyugalom megőrzése érdekében az EKB eddigi szégyellősségét levetkőzi-e, és Európa vezetői elindulnak-e egy közösen elfogadott erősebb politikai integráció irányába.”
Samu János, a Concorde Befektetési Zrt. makroelemzője

Lépni kell!
„Az Európai Központi Bank arra vár, hogy a német alkotmánybíróság hogyan dönt az Európai Stabilitási Mechanizmusról. Mivel csak szeptember 12-én tudjuk meg, hogy az ESM ütközik-e a német alkotmánnyal, így az EKB-nak szűk mozgástere van szeptember 6-ai ülésén. Ám a piacok nyugtatására Mario Draghi elnöknek valamit mégis le kell tennie az asztalra. Az  európai adósságválság már az egész világot fékezi, ami óriási nyomást helyez az EKB-ra. A fiskális megszorításokat tovább kell vinni, amit monetáris lazítással lehetne ellensúlyozni. Draghi nagyon erős elköteleződést tett amellett, hogy lépéseket tesz a jegybank, és csak az EKB belépése segíthet stabilizálni a spanyol és olasz kötvénypiacokat.”
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője

Nem valószínű
„A probléma annyira összetett, hogy megoldására rövid távon nem számíthatunk. Az EKB a piaci várakozások szerint a spanyol állampapírpiacon hamarosan beavatkozik, ami hatásos is lehet, és olasz kötvények vásárlásával is folytatódhat. A görög helyzet ugyanakkor súlyossá is válhat, itt a trojka jelentésétől függően akár az is előfordulhat, hogy az országot „kiengedik” az eurózónából – bár ennek egyelőre csekély a valószínűsége. A másik nagy kérdés, hogy megváltoztatható a német álláspont, amely szerint a jegybanki pénznyomtatás elfogadhatatlan eszköz az adósságválság megoldására. Ezen a területen az előrelépést az nehezíti, hogy Németország a jelenlegi helyzetnek részben haszonélvezője is.”
Váradi Zoltán, a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgató-helyettese