Barroso: A bankfelügyelet az adófizetők pénzét is védi

Az adósságválság következményei túlságosan is érezhetőek az Európai Unió nagy részében, miközben a zavarokkal küzdő államok megkísérlik stabilizálni helyzetüket és elindítani a növekedést. Az utóbbi néhány évben meghozott fontos döntések ellenére a valóság az, hogy többet kell tennünk az euróövezet előtt álló kihívások megválaszolásához.
Az EU több országában reformokat vezetnek be, és konszolidációs intézkedéseket hoznak. Közös, sürgősségi mentőakciókra került sor, miközben az Európai Központi Bank (EKB) következetesen kiállt az euró mellett. Szakértők és partnereink is ennek ellenére gyakorta alábecsülik az eltökéltségünket.

Az eddigi intézkedések inkább több integrációt hoztak, mint kevesebbet. Igaz ugyan, hogy demokratikus rendszerünkben a döntéshozatal időigényes, ennek alapján azonban senki se ítéljen meg bennünket tévesen. Az EU-ban elegendő politikai erő van ahhoz, hogy minden szükségeset megtegyen az euró védelmében, mert az egységes deviza jövője fogja meghatározni az európai integráció sorsát.
A további, Európa számára legégetőbb intézkedéseknek az integráció elmélyítését célzó elkötelezettségben kell gyökerezniük.

Az államadósság magas szintje – a pénzügyi szektor egy részének magatartásával egyetemben – felerősítette az euróövezet válságát, és felvetette a bizalom kérdését, amire rendszerszintű választ kell adni. Emiatt kell lezárnunk a gazdasági és monetáris unió befejezetlen építését, és ez az oka, hogy az Európai Bizottság már hosszabb ideje érvel a bankunió megteremtése mellett. A bizottság soron következő javaslatai olyan átfogó csomagterv részét képezik majd, amely elvezet a gazdasági, fiskális és politikai unióhoz, és amely újradefiniálja az európai integráció határait.

A válság egyértelműen feltárta a bankfelügyeleti rendszer elégtelenségét. Emiatt túl kell lépnünk az egyszerű együttműködésen, és fel kell állítani egy uniós léptékű hatóságot, mindenekelőtt az euróövezeten belül. Az államok és a bankok adósságai közötti kapcsolatot egyszer és mindenkorra meg kell bontani. Véget kell vetni annak az ördögi körnek, hogy az adófizetők pénzéből – eddig több mint 4500 milliárd euró összegben – bankokat kell megmenteni, ami gyengíti a kormányok költségvetését, miközben a kockázatoktól mind jobban elrettentett bankok leállítják az üzleti szféra hitelezését, ami még inkább aláássa a gazdaságot.

Ezt a negatív dinamikát Európa bátor lépésekkel meg tudja állítani. A pénzügyi szolgáltatások egységes piaca számára egységes szabályozást kell érvénybe léptetni. A közös európai bankfelügyelet – az Európai Stabilitási Mechanizmus révén – lehetővé tenné a bankoknak a közvetlen feltőkésítést, egyúttal megteremtené az egységes betétbiztosítási és felszámolási rendszert. Az Európai Bizottság szeptember 12-én mutatja be javaslatát, amely három alapelven fog nyugodni.

Egységes felügyelet Az euróövezeten belül immár nem elégséges a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti koordináció. Az egyes országokon belül felbukkanó kockázatok ugyanis hatással lehetnek az egész övezetre. A bizalom megerősítése végett tehát közös bankfelügyeletre van szükség.
Hitelesség Az euróövezet új bankfelügyeleti mechanizmusának középpontjában az EKB áll majd, amelynek feladatait úgy fogják kiválasztani, hogy szavatolni lehessen a szigorú, az euróövezeti bankok számára egyenlően érvényes normákat.

Ez döntően hozzájárulhat a bankok közötti bizalom fennmaradásához, és a közös pénzt használó blokk egészében erősíti a pénzügyi stabilitást. A keretrendszerbe emellett beépül a nemzeti felügyeleti intézmények közötti szoros együttműködés is. Az Európai Központi Bank felügyeleti szerepkörét teljesen el kell választani a monetáris politikai szerepétől. Mindezzel párhuzamosan az Európai Bankfelügyelet (European Banking Authority) továbbra is ellátja feladatait.

Széles hatáskör Az új rendszer az euróövezet minden bankjának felügyeletét ellátja. Emellett át kell hidalnunk azt a szakadékot, amely az euró­övezet tagállamait a monetáris unión kívül lévő országoktól elválasztja. Előfordulhat ugyanis, hogy az utóbbiak némelyike részt akar venni az új felügyeleti mechanizmusban.

Az általunk választott út lehetővé teszi a gyors cselekvést. Az egységes banki felügyelet nem kívánja meg az alapszerződés módosítását, és már 2013 januárjában hatályba léphet. A közös és integráltabb felügyelet az első lépés a bankunió létrehozása felé. Az Európai Bizottság ezután a közös betétbiztosításra és a felszámolásra vonatkozó, már meglévő javaslatai alapján fog lépéseket tenni az egységes felszámolási alap és felszámoló hatóság létrehozása érdekében. Amint ezek hatályba lépnek, teljessé válhat a bankunió.

A bankunió megteremtése Európát nem juttatja varázspálcához, amellyel egyik napról a másikra el lehetne tüntetni a gazdasági válságot, de fontos lépés lehet a bizalom helyreállításában. Az intézkedés biztosítja a pénzügyi stabilitást, fokozza az átláthatóságot, elszámoltathatóvá teszi a bankszektort és védi az adófizetők pénzét.

Mindezeken túl valami sokkal nagyobbnak a kezdetét is jelentheti. Újra szeretném hangsúlyozni, hogy az euróövezet levonja a tanulságokat a múltból, és – az integráció vonatkozásában – kijelöli a jövőbe vezető utat. Ez pedig jó hír nem csak az euró, de a globális gazdaság számára is.

Copyright: Project Syndicate, 2012 www.project-syndicate.org